Régi fotók a Felvidéken

A Zala-megyei Tótszentmártoni Római Katolikus Iskola egy zászlóra köthető szalagot adott a Vízkeleti Elemi Iskolának 1938-ban.

A Vízkeleti Községi Elemi Népiskola körbélyegzője és a vízkeleti születésű Rózsár Dániel igazgató tanítója. A képen a magyar címer látható, 1938-45 között.

Felvidéki tanítók kirándulása Prágában. A kép hátoldalán a felirat: Praha 925. V. 25.-én. A csoportban látható Rózsár Dániel a Vízkeleti Községi Elemi Népiskola igazgató tanítója, akinek a fia adományozta a képet.  

Felvidéki tanítók kirándulása Uherské Hradištén (Magyarhradis). A kép hátoldalán a szöveg: Emlék a csehországi kirándulásról. Uherské Hradište 1924. VI. 4-én. A csoportban látható Rózsár Dániel a Vízkeleti Községi Elemi Népiskola igazgató tanítója, akinek a fia adományozta a képet.

Felvidéki tanítók kirándulása Uherský Brodban (Magyarbódban). A kép hátoldalán a felirat: U Bród 925. V. 28. A csoportban látható Rózsár Dániel a Vízkeleti Községi Elemi Népiskola igazgató tanítója, akinek a fia adományozta a képet.

Felvidéki tanítók kirándulása Uherský Brodban (Magyarbódban). A kép hátoldalán a felirat: U Bród 925. V. 28.-án. A csoportban látható Rózsár Dániel a Vízkeleti Községi Elemi Népiskola igazgató tanítója, akinek a fia adományozta a képet.

1938. november 2-án hirdették ki a Magyarországhoz tartozandó új „Felvidéki” határt. Ekkortól Vízkelet is Magyarországhoz tartozott ismét. Ebből az alkalomból több magyar iskola adományozott valamilyen emléktárgyat a felvidéki iskoláknak. Általában zászlót, szalagot küldtek, vagy vittek ajándékba. Lehetséges az is, hogy (mai szóval élve) testvériskolának választották egymást. Vízkeletre a magyar katonai csapatok díszes, ünnepélyes bevonulása 1938....

A kép hátoldalán a következő felirat van: „Az 1930. június hó 8-án előadott színdarab szereplőiről.” Középen ülő két tanár: Rózsár Dániel és Martonné Uhlárik Margit.

A képen  a középen ülő tanítók: Rózsár Ilona, Rózsár Dániel igazgató és Martonné Uhlárik Margit tanítónő.

Római katholikus templom.

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...