Régi fotók a Felvidéken

A képeslapon a hajóállomás látható, a háttérben a Szent András Templom (akkor még nem volt bazilika). A keltezés 1914.november 21. – tehát ekkor adták fel a postán. A fotó a 20. század elején készült, és Komárom tipikus helyszínét mutatja be, hiszen a város mindig fontos kikötő és hajókészítő helyszín volt. A fotót a Felvidéki Zsiványok...

Vága, 1940-es években A 1880-as évek elején 13 hajómalom működött a Vág vizén, melyek tulajdonosai: Kiss József és Horváth Mihály, Forró József és Boledovics János, Józsa János, Kiss József, Szabó Mihály, id. Józsa István, Bilcsik Imre, Kamenár János, Kozmér János, Józsa János, Fördős János és Fördős Antal, Gyevát Móricz valamint Gyevát István. A malmok mindegyike,...

Vága, 1960-as évek közepén Állnak balról jobbra: Forró László (hátvéd), Nagy Sándor (középpályás és hátvéd), Knézel Ernő (csatár), Forró Jenő (középpályás és hátvéd), Gyeváth Ferenc (hátvéd), Zsigó István (hátvéd), Pásztor Imre (középpályás, és csatár is). Guggolnak balról jobbra: Kozmér István (csatár), Hulák Jenő (csatár), Recht Miklós (kapus), Lulovics Zoltán (középpályás), Mikula József (hátvéd). Abban az...

Focidrukkerek, 1970-es évek végén Balról jobbra: Renács Róbert, Forró Gyula, Takács György, Bakó Tibor, Ferenc János, Jalsovszky József (Jodi), Jalsovszky József, Zsigó Éva, Hulák Magdolna, Józsa István, Forró Vera.

Bacsfai férfiak.

Díszhangverseny A hangversenyre 1943. június 28-án 18:00-kor került sor a Klapka-téren. Közreműködött a Budapesti Kórus és a Székesfővárosi Zenekar. A rendezvényt a Komáromi Vármegyei Dalosbizotság szervezte. A fotót a Felvidéki Zsiványok csapat gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során (Forrás: Gráfel Lajos gyűjteménye).

Az evangélikus gyülekezet színjátszói Felsőszeliben 1944-ben adták elő a Haragszik a puszta bíró c. darabot.

Az I. világháborúba elvitt harangok helyett újakat öntettek a felsőszeli felekezetek hívei. Az esemény 1922-ben volt, amikor Nagyszombatból, a Fischer-Testvérek öntödéjéből ökrös szekereken hazahozták az új harangokat. Lovas bandérium várta őket a falu végén és kísérte be a templomokhoz. A felvirágzott kocsi oldalán látszik a fuvarozó neve: Tánczos Lőrincz.

Lányok kurtaszoknyás népviseletben.

Nagybalog 1942: a szatócs üzlet (vegyeskereskedás) előtt három barát ül. Az üzlet később kocsma lett, és hátul kultúrterem is volt színpaddal. Az épület napjainkban az Ibos család tulajdona, üresen áll.

A kitelepítés után az egyik kertaljai gazda házába került a fotózással foglalkozó Ján Krnáč, aki hamarosan a porta elejére kitett cégérrel hirdette tevékenységét. A kora tavaszi vasárnap délután az éppen arra sétáló három jóbarátot kapta lencsevégre. Balról Szabó Aladár, Szabó József és Szőcs Lajos. A fotóst nem zavarta a kacsák békés totyogása.

Vága, 1939. március 14. A ll. világháborút megelőzően a müncheni egyezmény nyomására 1938. november 2-án a szlovákiai magyarság kérdését a két nagyhatalom – Németország és Olaszország – Bécsben hozott ún. első bécsi döntés aláírásával próbálták megoldani. Vága község a magyar-csehszlovák határbizottság megegyezését követően a határ túloldalán, Csehszlovákiában maradt. A bécsi döntés a határt a két...

Amikor Vága Magyarország határfaluja volt, ilyen ,,határszéli utiigazolványt” használtak a szomszéd községbe (Első Szlovák Köztársaság területére) való belépéskor. Vága község 1939. március 14-től 1945. január 20-ig lett Magyarország része. 1945. után Vága községet Csehszlovákiához csatolták. Napjainkban itt húzódik a magyar-szlovák nyelvhatár.

Ismeretlen pár fotója a két világháború közötti időszakból.

Csintalan házaspár a házukhoz tartozó portán.

Litresits Benjámin

A mátyusföldi Vága község 1939. március 14. és 1945. január 20. között, területileg ismét Magyarországhoz tartozott

Fél Mária részére, kiállította a Magyar Vöröskereszt.

Az Országos Református Jóléti és Gazdasági Társulat Háziipari Szövetsége bizonyítja, hogy Fél Mária a Lajosé, a csicsói háziipari tanfolyamot elismerésre méltó eredménnyel végezte.