Régi fotók a Felvidéken

Gyöngyösi István megemlékezés a nagybalogi kultúrházban.

Vága, 1970-es évek elején Hátsó sor, balról jobbra: Farkas Imre, Szabó Jaroslav, Takács Miroslav, Takács Dénes, Török János, Forró Lubomír, Magyerka Ferenc, Molnár József, Patkoló Gyula, Patkoló Milán, Forró István, Gyöpös Zoltán (tanító). Középső sor, balról jobbra: Józsa László, Forró Edit, Simkó Erzsébet, Takács Éva, Éliás Erika, Kolecsányi Emília, Szlízs Katalin, Mikula Sarolta, Kozmér Edit,...

Jobbról balra: a Szlovák Tudományos Akadémia sofőrje, dr. Kiss Lajos, Ág Tibor.

Középütt Végh Vilmos.

A költő az 1977-ben, a Móra kiadónál, Budapesten megjelent, Csigaháton gyermekverskötetét dedikálja.

A címzett: Práger Lajosné Vága Nyitra-Pozsony vármegye Az első világháborúban 77, a második világháborúban pedig 43 vágai lakos vesztette életét a magyar hazáért.

A képen az első világháborús Pomozi István, hadifogoly, már a műteremben.

Varga István hadifogságban, 1918-ban.

Ógyallán a Hagyományok Napján 2016-ban a Szelindek együttes volt a vendég. A Magyarországról érkező zenekar balkán zenét, középkori zenét, világzenét, kelta és törzsi zenét játszik olyan elfeledett hangszereken, melyeknek a megtanulása nagyon nehézkes. A szerencsés közönség így hallhatta őket tamburán, buzukin, törzsi dobon, nyenyerén (tekerőlanton), töröksípon, darbukán, hegedűn és dudán is játszani. Amellett még énekeltek...

Ógyallán a Hagyományok Napján 2016-ban a magyarországi Szelindek együttes lépett fel. Dalok és rég elfeledett hangszerek kíséretében közös táncot tanítottak az érdeklődőknek. A zenekar érdekessége, hogy nehezen megtanulható régi hangszereken játszik, mint pl.: a tambura, duda, töröksíp, nyenyere, darbuka, buzuki, stb. Kelta zenét, középkori zenét, törzsi zenét, balkán zenét és világzenét adtak elő.

A népi építkezés új nemzedékét jelentették a tornácos házak, melyeket falkeretek és más népi stilizált, de polgári eredetű elemek díszítettek. A képen látható ház a 20. század 30-as éveiben épült.

A képeslapon a hajóállomás látható, a háttérben a Szent András Templom (akkor még nem volt bazilika). A keltezés 1914.november 21. – tehát ekkor adták fel a postán. A fotó a 20. század elején készült, és Komárom tipikus helyszínét mutatja be, hiszen a város mindig fontos kikötő és hajókészítő helyszín volt. A fotót a Felvidéki Zsiványok...

Vága, 1940-es évek végén A Vág folyó jó lehetőséget adott a helyi malomipar fejlődéséhez. A XIX. század 60-as éveiben 17 vágai hajómalom működött a Vág vizén, s ugyancsak 17 molnárt említenek itt a statisztikai adatok. A malmok mindegyike – tekintettel a különböző vízállásra 24 óra alatt kb. 8 mérő gabonát volt képes megőrölni. Az 1880-as...

Vága, 1960-as évek közepén Állnak balról jobbra: Forró László (hátvéd), Nagy Sándor (középpályás és hátvéd), Knézel Ernő (csatár), Forró Jenő (középpályás és hátvéd), Gyeváth Ferenc (hátvéd), Zsigó István (hátvéd), Pásztor Imre (középpályás, és csatár is). Guggolnak balról jobbra: Kozmér István (csatár), Hulák Jenő (csatár), Recht Miklós (kapus), Lulovics Zoltán (középpályás), Mikula József (hátvéd). Abban az...

A XXV. zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon a Garam Menti Néptáncegyüttes vezetője táncol. Az együttes 1952-ben alakult a Csemadok Lévai alapszervezete mellett. Az alapítók célja a helyi és a régióbeli folklór megismertetése megszerettetése és megőrzése volt. Az elmúlt évek alatt 8 koreográfus 5 zenekar és néhány száz táncos cserélődött ki. Az együttes sikeresen képviseli nemzetiségi kultúránkat...

Bacsfai férfiak.

A Felső, Alsó utca és Árokhát sarka. A bolt, egy nyilvános budival, és háttérben a katolikus templommal.

Az evangélikus gyülekezet színjátszói Felsőszeliben 1944-ben adták elő a Haragszik a puszta bíró c. darabot.