Régi fotók a Felvidéken

Szalai Lajos hadifogságban, Oroszországban, 1916-ban.

Ógyallán a Hagyományok Napján 2016-ban a Szelindek együttes volt a vendég. A Magyarországról érkező zenekar balkán zenét, középkori zenét, világzenét, kelta és törzsi zenét játszik olyan elfeledett hangszereken, melyeknek a megtanulása nagyon nehézkes. A szerencsés közönség így hallhatta őket tamburán, buzukin, törzsi dobon, nyenyerén (tekerőlanton), töröksípon, darbukán, hegedűn és dudán is játszani. Amellett még énekeltek...

A hagyományok felelevenítése céljából több alkalommal megrendezésre került a hagyományos aratás bemutatása. Ezen alkalmakkor a fiatalok meg tudták ismerni és fizikailag ki tudták próbálni a régi betakarítási módot. A képen háttérben Vida Sándorné, született Beke Eszter.

A népi építkezés új nemzedékét jelentették a tornácos házak, melyeket falkeretek és más népi stilizált, de polgári eredetű elemek díszítettek. A képen látható ház a 20. század 30-as éveiben épült.

Vága, 1940-es évek végén A Vág folyó jó lehetőséget adott a helyi malomipar fejlődéséhez. A XIX. század 60-as éveiben 17 vágai hajómalom működött a Vág vizén, s ugyancsak 17 molnárt említenek itt a statisztikai adatok. A malmok mindegyike – tekintettel a különböző vízállásra 24 óra alatt kb. 8 mérő gabonát volt képes megőrölni. Az 1880-as...

Vága, 1960-as évek közepén Állnak balról jobbra: Forró László (hátvéd), Nagy Sándor (középpályás és hátvéd), Knézel Ernő (csatár), Forró Jenő (középpályás és hátvéd), Gyeváth Ferenc (hátvéd), Zsigó István (hátvéd), Pásztor Imre (középpályás, és csatár is). Guggolnak balról jobbra: Kozmér István (csatár), Hulák Jenő (csatár), Recht Miklós (kapus), Lulovics Zoltán (középpályás), Mikula József (hátvéd). Abban az...

A XXV. zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon a Garam Menti Néptáncegyüttes vezetője táncol. Az együttes 1952-ben alakult a Csemadok Lévai alapszervezete mellett. Az alapítók célja a helyi és a régióbeli folklór megismertetése megszerettetése és megőrzése volt. Az elmúlt évek alatt 8 koreográfus 5 zenekar és néhány száz táncos cserélődött ki. Az együttes sikeresen képviseli nemzetiségi kultúránkat...

Bacsfai férfiak.

Az evangélikus gyülekezet színjátszói Felsőszeliben 1944-ben adták elő a Haragszik a puszta bíró c. darabot.

Az I. világháborúba elvitt harangok helyett újakat öntettek a felsőszeli felekezetek hívei. Az esemény 1922-ben volt, amikor Nagyszombatból, a Fischer-Testvérek öntödéjéből ökrös szekereken hazahozták az új harangokat. Lovas bandérium várta őket a falu végén és kísérte be a templomokhoz. A felvirágzott kocsi oldalán látszik a fuvarozó neve: Tánczos Lőrincz.

Lányok kurtaszoknyás népviseletben.

Nagybalog 1942: a szatócs üzlet (vegyeskereskedás) előtt három barát ül. Az üzlet később kocsma lett, és hátul kultúrterem is volt színpaddal. Az épület napjainkban az Ibos család tulajdona, üresen áll.

A kitelepítés után az egyik kertaljai gazda házába került a fotózással foglalkozó Ján Krnáč, aki hamarosan a porta elejére kitett cégérrel hirdette tevékenységét. A kora tavaszi vasárnap délután az éppen arra sétáló három jóbarátot kapta lencsevégre. Balról Szabó Aladár, Szabó József és Szőcs Lajos. A fotóst nem zavarta a kacsák békés totyogása.

Vága, 1939. március 14. A ll. világháborút megelőzően a müncheni egyezmény nyomására 1938. november 2-án a szlovákiai magyarság kérdését a két nagyhatalom – Németország és Olaszország – Bécsben hozott ún. első bécsi döntés aláírásával próbálták megoldani. Vága község a magyar-csehszlovák határbizottság megegyezését követően a határ túloldalán, Csehszlovákiában maradt. A bécsi döntés a határt a két...

Vága, 1940-es évek elején Amikor Vága Magyarország határfaluja volt, ilyen “határszéli úti igazolványt” használtak a szomszéd községbe (Első Szlovák Köztársaság területére) való belépéskor. 1945. után Vága Csehszlovákiához tartozott. Napjainkban itt húzódik a magyar-szlovák nyelvhatár.

Ismeretlen pár fotója a két világháború közötti időszakból.

Litresits Benjámin