Régi fotók a Felvidéken

Vízimalom a Vágon

2018.10.07.adminfotó

Vága, 1940-es évek végén Az 1860-as években még 17 vágai tulajdonban lévő vízimalom működött a Vág vizén. A fotón az egyik utolsó, gabona őrlésére szolgáló vízimalom (Kiss családé) a Vágon. A vízkerék mellett: Bakó László és Józsa Edit.

Vízkeleti cigányzenészek

2019.08.03.huszarlaszlofotó

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.19.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

2020.11.20.huszarlaszlofotó

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vlacsek Sándor, a hetényi katona

2026.02.20.csemytihamerképeslap

A képeslap egyik oldalán egy éppen a katonaságát töltő férfi látható. A lap másik oldalán pedig egy információkkal teli kézzel írt leírást láthatunk. A katona Vysoké Mýto (mai Csehország) városából küldhette a képeslapot, 1922. június 5-én. A katona 1900-ban született és nagy valószínűséggel családjának küldte haza a lapot.

Az 1950-es években, a vágai Farkas László vőfély által írott Vőfélyi mondókák című füzet, amely jelenleg egy másik vőfély, Mészáros Tibor tulajdonát képezi. Mészáros Tibor két évtizeden keresztül volt vőfély az ifjú házasok és a vendégek nagy örömére. A mátyusföldi községben a vőfélyt, a helyi nyelvjárás szerint vőfínynek mondták.

Volt egyszer egy nagycsapat

2019.09.29.adminfotó

Vága, 1970-es évek második felében Balról jobbra: Hulák Jenő (vezetőségi tag), Flaskár László (Helyi Nemzeti Bizottság elnöke), Kozmér Győző (klubelnök), Recht Renáta (kislány), Forró Róbert (csapatkapitány), Navrátil Pavol (kapus), Forró Milan, Kiss Károly, Kubovics Miklós, Lulovics István, Puskás György, Bugyinszky László. Győzelmes Út (hetilap), 1977. augusztus 12-ei számában: Váhovce – Tešedíkovo (Pered) 2:0, 800 főnyi...

Vontszemű János és zenekara

2020.12.26.huszarlaszlofotó

Vontszemű János és zenekara (Vontszemű Sándor, Vontszemű Károly, Vontszemű László, Vontszemű Géza).

Vontszemű János prímás

2020.04.12.huszarlaszlofotó

Vásárúti Vontszemű János és zenekara a Szőttes kísérőzenekaraként működött. A Vásárúti előnevet Quittner Jánostól kapta.

Vonul a Csicsói zenekari banda

2018.01.07.adminfotó

1950-es évek: Beke Károly (Füss; dob, cintányér), Nagy Károly és Nagy István (hegedű)

Vöröskeresztesek

2020.04.30.adminfotó

Vága, 1960-as évek elején A teherautó platóján a vágai Vöröskereszt tagjai. Balról jobbra: Szabó Margit, Forró Etel, Zelinka Gizella, Bugyinszky Klára, Marafkó Rozália, Lukács Vera.

Vöröskői kiránduláson

2020.02.14.adminfotó

Óvodások és diákok, 1972. év tavaszán Vöröskőn, a Kis-Kárpátok legszebb várában. Hátsó sorban, balról jobbra: Kamenár Erzsébet (nevelőnő), Somogyi Viola, Takács Julianna, Forró Gizella, Jalsovszky Kornélia, Csomor Adél (tanárnő). Állnak balról jobbra: Takács Márta, Kamenár Éva, Forró Attila, Somogyi Márta, Forró Erika, Józsa András, Józsa Péter, Cakó Zoltán, Madarász Ildikó, Bakó György. Guggolnak balról jobbra:...