Régi fotók a Felvidéken

4620 bejegyzés

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vőfélyi mondókák

2020.07.04.
Az 1950-es években, a vágai Farkas László vőfély által írott Vőfélyi mondókák című füzet, amely jelenleg egy másik vőfély, Mészáros Tibor tulajdonát képezi. Mészáros Tibor két évtizeden keresztül volt vőfély az ifjú házasok és a vendégek nagy örömére. A mátyusföldi községben a vőfélyt, a helyi nyelvjárás szerint vőfínynek mondták.

Volt egyszer egy nagycsapat

2019.09.29.
Vága, 1970-es évek másik felében Balról jobbra: Hulák Jenő (vezetőségi tag), Flaskár László (Helyi Nemzeti Bizottság elnöke), Kozmér Győző (klubelnök), Forró Róbert (csapatkapitány), Navrátil Pavol, Forró Milan, Kiss Károly, Kubovics Miklós, Lulovics István, Puskás György, Bugyinszky László. Győzelmes Út hetilap, 1977. augusztus 12-ei számában: Váhovce – Tešedíkovo (Pered) 2:0, 800 főnyi közönség előtt. Győzelmes Út...

Vontszemű János és zenekara

Vontszemű János és zenekara (Vontszemű Sándor, Vontszemű Károly, Vontszemű László, Vontszemű Géza).

Vontszemű János prímás

Vásárúti Vontszemű János és zenekara a Szőttes kísérőzenekaraként működött. A Vásárúti előnevet Quittner Jánostól kapta.

Vonul a Csicsói zenekari banda

2018.01.07.
1950-es évek: Beke Károly (Füss; dob, cintányér), Nagy Károly és Nagy István (hegedű)

Vöröskeresztesek

2020.04.30.
Vága, 1960-as évek elején A teherautó platóján a vágai Vöröskereszt tagjai. Balról jobbra: Szabó Margit, Forró Etel, Zelinka Gizella, Bugyinszky Klára, Marafkó Rozália, Lukács Vera.

Vöröskői kiránduláson

2020.02.14.
Óvodások és diákok, 1972. év tavaszán Vöröskőn, a Kis-Kárpátok legszebb várában. Hátsó sorban, balról jobbra: Kamenár Erzsébet (nevelőnő), Somogyi Viola, Takács Julianna, Forró Gizella, Jalsovszky Kornélia, Csomor Adél (tanárnő). Állnak balról jobbra: Takács Márta, Kamenár Éva, Forró Attila, Somogyi Márta, Forró Erika, Józsa András, Józsa Péter, Cakó Zoltán, Madarász Ildikó, Bakó György. Guggolnak balról jobbra:...

Vöröskői várban

2020.02.14.
Vöröskői iskolai kiránduláson, 1960-as években A fotón: Varga Pál (tanár), Somogyi Antal (az iskola igazgatója), Forró Jenő, Szabó László, Forró Tibor, Gyevát György, Forró Imre, Takács Sándor, Mészáros Jenő, Adamkó Ferenc, Novoszád József, Zsigó Ferenc, Puskás Ferenc, Kamenár Erzsébet, Zsákovics Zsuzsanna, Szalay Nándor, Bogács László, Kamenár József, Gyeváth Zoltán, Zsigó Ernő, Gyeváth László, Józsa Márta,...

Wágner ház

Wágner Károly és családja lakta. Szenc felé menet az út baloldalán található.

Wilde József a bérmálkozók gyűrűjében

2018.09.26.
Vága, 1950-as évek másik felében Hátsó sor balról jobbra: Puskás Magda, Sandula Erzsébet, Andriszák Rozália, Boledovics Vera, Becse Anna, Kamenár Zsuzsa, Gyevát Anna, Jalsovszky Erzsébet, Kozmér Teréz, Kozmér Anna, Kiss Katalin, Takács Mária. Középső sor balról jobbra: Forró Katalin, Józsa Etela, Forró Zsuzsa, Forró Mária, Szabó Katalin, Spenát Arany, Wilde József (plébános), Adamkó Emília, Andriszák...

Wilde József és az első szentáldozók

2020.03.01.
Vága, 1950-es évek második felében Első szentáldozók, akik 1950-ben születtek. Hátsó sor, balról jobbra: Novoszád József, Puskás Ferenc, Forró Jenő, Szabó László, Zsigó Ernő, Forró Tibor, Takács Sándor, Gyevát György, Zsigó Ferenc. Középső sor, balról jobbra: Kamenár István, Kamenár József, Szűcs Árpád, Bogács László, Wilde József (plébános), Szalay Nándor, Renács József, Gyeváth Zoltán, Klaszta László....

Wilde József és az első szentáldozók

2020.06.09.
Vága, 1950-es évek második felében Hátsó sor, balról jobbra: Spenát Aladár, Kubányi Vilmos, Boledovics János, Bakó Sándor, Kiácz István, Mikula János, Takács János, Forró Ferenc, Mahely István. Első sor, balról jobbra: Patkoló Ernő, Zsigó Sándor, Vadkerti Iván, Gyeváth István, Wilde József (plébános), Lulovics István, Szabó János, Vajda Lajos, Takács János, Wilde József 1951. év áprilisától...

Wilde József plébános első szentáldozókkal

2019.03.23.
Vága, 1950-es évek elején Hátsó sor balról jobbra (akiket sikerült beazonosítani): Éliás József, Forró Gyula, Bogács József, Lukács Béla, Czakó Jenő, Patkoló Gyula, Éliás Róbert, Pásztor Imre, Jalsovszky István. Középső sor balról jobbra: Farkas Gyula, Felix Sándor, Dubnicska Tibor, Renács Margit, Wilde József (plébános), Nagy Sándor, Czakó Mihály, Sztoklasz József, Forró Antal, Szabó Gyula. Első...

Zágrábi Lajos esküvője

Zágrábi Lajos és Benyó Vilma esküvője.

Zajos Mária

2020.04.20.
A fénykép Zajos Máriáról készült (szül. 1920-ban), valamikor 1936-ban.

Zakatol a cséplőgép (Balogvölgy)

2020.06.09.
Cséplés a Bátka-i Állami Gazdaságban, a Balogvölgyi óriás telepén.

Zalka János csendőr

Balról a második Zalka János Komáromban.
1 151 152 153 154