Régi fotók a Felvidéken

4620 bejegyzés

Versenyben a népdalkör

Elképzelhetően az 1980-as években Nagylúcson, a Tavaszi szél… járási versenyén, ahol a lúcsi népdalkör és vezetője, Habán Ottó volt a vendégfogadó, a Csemadok Dunaszerdahelyi járási bizottsága szervezésében. …

Vértestolnai képeslap

Hegedűs Ferencnek (szül. 1920, karvai lakosnak) Székesfehérvárra érkezett képeslap. Katonatársa írta, hogy szerencsésen hazaérkezett.

Vetélkedő Ady Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére

2019.01.11.
A győztes alistáli csapat tagjai: Bartalos Klára, Varga Márta, László Erzsébet „Ifjú szívekben élek” címmel az Ady-vetélkedő kerületi döntőjének megrendezésére került sor Dunaszerdahelyen. A szervező bizottság elnöke Molnár József, a helyi Művelődési Ház igazgatója, a zsűri elnöke Mag Gyula, a Csemadok Központi Bizottságának tagja volt. A versenyző hat csapat közül az első a dunaszerdahelyi járást...

Vetélkedő Ady Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére

2019.01.11.
A versenyzők és a zsűri „Ifjú szívekben élek” címmel az Ady-vetélkedő kerületi döntőjének megrendezésére került sor Dunaszerdahelyen. A szervező bizottság elnöke Molnár József, a helyi Művelődési Ház igazgatója, a zsűri elnöke Mag Gyula, a Csemadok Központi Bizottságának tagja volt. A versenyző hat csapat közül az első a dunaszerdahelyi járást képviselő alistáli lett.

Vidám nénik Alvégről

2019.04.07.
Vága, 1960-as években Alvégi nénik üldögélnek az utcán, balról jobbra: Szabó Gizella (született: Renács), Forró Borbála (született: Klaszta), Polakovics Borbála (született: Forró). A község Fő utcájának a felső része volt a Fővég, majd feljebb a Csincsa következett s az alsó részét pedig Alvégnek nevezték, tovább a Majsín terült el.

Vigadó

Polgári Szakiskola, Vigadó, Színház, Iglón. Kiadja Matz Gusztáv Iglón – Sokszorosítás tilos Matz Gusztáv fényképész és képeslapkiadó 1860. augusztus 3-án született Gölnicbányán, valószínűleg gazdagabb bányászcsaládban. Fotós képzettséget Divald Károlynál szerzett, akitől 1890-ben megvásárolta az iglói fotós stúdióját. 1890-ben Matz Gusztáv feleségül vette Hegenbart Annát. A stúdió székhelye Iglón volt, de a házastársak fokozatosan fióktelepeket nyitnak Lőcsén,...

Villőzés

2018.12.31.
A virágvasárnapi villőzés szokása az egész magyar nyelvterületen csak Zoboralján ismert. A képen a háttérben látjuk a szalagos („hajkötős”) faágat, a villő jelképét.

Virágszórás az úrnapi körmeneten

2020.06.04.
Bal oldalt hátul a szemüveges Chalupeczky József, jobb oldalt Asztalos Erzsébet hitoktató, aki az ógyallai magyar iskolában (rövid ideig?) tanított hittant.

Viselet

Kabai Jolán.

Visszacsatoláskor

2020.03.22.
Vága, 1939. március 14. A katonai bevonulást követően az addigi polgári közigazgatást katonai követte. A katonai közigazgatás a visszacsatolt területeken a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar rendeletei alapján el volt zárva az anyaországtól. Az érintkezés korlátozása mellett a visszacsatolt területeken kizárólag csak a Felvidéki Magyar Párt szervezkedhetett, a sajtótermékek közül egyedül a Budapesten kiadott Felvidéki Magyar...

Vitális Lajos, az I. világháborúban esett el

2018.02.02.
Vitális Lajos (1886-1914) az I. világháborúban esett el.

Vitéz Czakó Ferenc Kolozsvár főterén

2018.10.02.
Kolozsvár, 1940. november 21. Vitéz Czakó Ferenc (jobbról a második) a harcostársaival és egy helybeli hölggyel, aki kalotaszegi népviseletben látható. A gyűjtésem és kutatásom során eddig öt vágai vitézről szereztem tudomást, akik: vitéz Bakó István, vitéz Czakó Ferenc, vitéz Vágvölgyi István, vitéz Takács Ferenc (nagy ezüst fokozat) és vitéz Kubányi Lajos. A vitézi rend magyar...

Vizimalom

2019.01.31.
A Horváth-malom a Garamon. Előtérben Horváth Pál tulajdonos.

Vízimalom a Vágon

2018.10.07.
Vága, 1940-es évek végén Az 1860-as években még 17 vágai tulajdonban lévő vízimalom működött a Vág vizén. A fotón az egyik utolsó, gabona őrlésére szolgáló vízimalom (Kiss családé) a Vágon. A vízkerék mellett: Bakó László és Józsa Edit.

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...

Vízkeleti leventék és zászlóavatás

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...
1 150 151 152 153 154