Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1960-as években Hátsó sor balról jobbra: Puskás Etel, Kudri Piroska, Szlízs Mária, Szabó Márta, Szlízs Róbert, Práger Györgyi, Kamenár Erika, Németh Magda (zászlóvivő), Szlízs Lídia, Józsa István, Szabó Terézia, Zsigó Éva, Kotrba Éva, Bakó Erzsébet, Jakoda Tibor (tanár). Guggolnak balról jobbra: Forró László, Gyeváth Róbert, Forró Albert, Bakó Róbert, Nyári Mihály, Polakovics Ferenc, Forró...

A szocializmus éveiben a karácsony nem a Kis Jézus születését jelképezte, hanem a Télapó jött el a Szovjetúnióból, esetleg csak „fenyőünnep” volt. Az úttörők elengedhetetlen jelképe a piros nyakkendő volt.

Vága, 1980-as években Úttörők (szlovákul: pionier), balról jobbra: Oláh Iveta, Mahely Zoltán, Szabó Margit, Gál Gábor, Mikula Róbert, Nagy Terézia (tanítónő), Knézel Milos, Vedrődy Péter, Knézel Péter, Farkas Marian, Forró Ferenc, Cakó Lubomír, Práger János, Takács Szilvia, Kubica Judit, Knézel Andrea, Zsigó Renata, Gyevát Denisza, Bubenyík Ildikó.

Szered, 1977. esztendő tavaszán Állnak, balról jobbra: Jalsovszky Ivett (Hrotkóné), Zsigó Bea (Mikuláné), Csomor Adél (tanárnő), Takács Éva (Lukácsné), Bugyinszky Ildikó (Nagyné). Guggolnak, balról jobbra: Fördős Edit (Bakóné) és Horváth Andrea (Mészárosné). A szeredi kempingben megrendezett verseny érdekessége (5. hely) az volt, hogy a Csomor Adél tanárnő felkészítése által, a vágai úttörők magyarul is válaszolhattak...

Balról: Tóth Gyula, id. Both Ferenc, Szikela László, ?

Apa és fia. Bödők Dénes (szül 1944), Bödők Dénes (1976)

Csenkei vadászkiállítás, 1987 vagy 1988. Balról az első Mikoczi József, ?, Fellinger Lajos, Szikela László.

A XIX. század 70-es éveiben a vágai vízimalmok száma 11 volt. Tulajdonosai a község alábbi lakosai voltak: Lukács Márton, Antal József, Fördős Antal, Karácsony Antal, Kozmér Antal, Józsa János, Fördős Dávid, Kiss Lajos, Lulovics Alajos, Lulovics Vince, Fördős János. Az egyes hajómalmok egymástól való távolsága kb. 20 méterre volt meghatározva, és a Komáromi Folyammérnöki Hivatal...

,,Vága hagyománya ugyanis leginkább a vallási (katolikus) lelkülethez kötődik. Nagyon értékes dallamokról van szó, mind a szöveg, mind a dallam szempontjából. Több ilyen népének is létezik, de mindenképpen ki kell emelni a vágai karácsonyi kyrie-t, a gazdagon díszített mindenszentek litániáját és a virágvasárnapi passiót. Ezek egyedülállóak, az egész térségben nincs hozzájuk hasonló. A karácsonyi kyrie...

Vága, 1944. július. 25. Hivatalos területváltozások: Vága község a kezdetektől fogva Magyarország (Magyar Királyság) része. 1921. július 26-tól, a trianoni békediktátum után már Csehszlovákia része. 1939. március 14-én ismét Magyarországhoz kerül, egészen 1945. január 20-ig tart a magyar világ. 1945. január 20. után a községben lakók Csehszlovákiában ébrednek, s egészen 1993-ig Váhovce a hivatalos megnevezés....

Vága legrégebbi ismert tipiáriuma 1689-ből származik. Körirata: S. ADALBERTUS VÁGA FALU PECSÉTJE 1689. Az 1326. május 27-31. táján íródott oklevélben, amely Vágára vonatkozik ez áll: Az Esztergomi Káptalan Theophil prépost személyében bizonyítja, hogy Gergely comes, Gyarmati Gergely fia, a Pozsony megyében található Vága falut minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága fejében...

Vága, talán 1939. március 14. Horthy Miklós kormányzó 1938. november 4-én adta ki hadparancsát: „Honvédek! A Trianon bilincsei alól felszabadult és újjászületett honvédségünk húszesztendei nehéz várakozás után átlépi azt a határt, amelyet mindenkor ideiglenesnek tekintettünk. Egymillió testvérünk vár Reátok odaát! Az ő számukra két évtizedes súlyos megpróbáltatás után Ti jelentitek minden reményük és vágyuk beteljesülését....

Felvidék egy része visszatért! 1938. november 5. – Medve, Doborgaz… november 6. – Komárom, Párkány, Királyhelmec… november 7. – Torna, Ógyalla… november 8. – Érsekújvár, Gúta, Rozsnyó… november 9. – Léva, Losonc, Fülek… november 10. – Galánta, Rimaszombat, Réte… 1939. március 14. – Vága, Nagycétény… Minden felszabadított városban, községben zúgtak a harangok, az utakon boldogságtól...

Vága község Pozsony vármegye Magyarország

Vága, 1938. évben Hátsó sor, balról jobbra: Éliás Lajos, Kubányi Pál, Kamenár Ferenc, Práger István, Renács Ede, Magyerka Ferenc, Forró István-Lőrinc, Józsa István. Középső sor, balról jobbra: Forró István, Jalsovszky Ferenc, Fördős Ernő, Zelinka István, Forró István, Magyerka Ferenc, Ladovics József, Renács Ernő, Zsigó Tibor. Ülnek, balról jobbra: Puskás Ilona, Kamenár Rozália, Puskás Mária, Bruncvik...

” Vágán, régen, az egyházi év sorrendjében a következő körmeneteket tartották: – virágvasárnapi körmenet (csak a templom körül); – feltámadási körmenet (Az útvonal általában a templomtól a hősök szobráig, majd vissza a községházáig és ismét vissza a templomba. Előfordul, hogy csak a templom körül, vagy a Flórián szoborig és vissza.); – búzaszentelő körmenet Szent Márk...

Vága – Vágújhely 1:0 (0:0) Gólszerző: Forró Róbert Győzelmes Út című hetilap, 1985. május 5-i számából

A kivándorlók számát tekintve a Galántai járás községei közül az első helyen Vága község áll. A tárgyalt időszak (1909-1914) 6 éve alatt összesen 195 vágai lakos kapott útlevelet Amerikába, s ami szintén érdekes, csaknem fele-fele arányban férfiak és nők (100 férfi, 95 nő). Az útlevél-nyilvántartási könyvek feltüntetik: az útlevelet kérő személy nevét (a vele utazó...

Vága, 1939. október 1. Szabad Magyarországot jelképező Hungária – szobor a “Magyarország Védasszonyával Nagymagyarországért!” – feliratú vágai Országzászlóval. A Hősi emlékmű és Országzászló avatási ünnepély a Himnusszal kezdődött, s a Szózattal végződött.

Vága, 1970-es évek végén Állnak balról jobbra: Németh István, Forró Anna, Dudás Vilmos, Forró Ilona, Andriszák Martin, Farkas Miklós, Adamkó Péter, Kamenár Róbert, Szabó László, Zsigó Ferenc. Ülnek: Zsigó Zoltán, Adamkó Mária, Dubnicska László, Kamenár Iveta. „Zsigó Ferenc 1933-ban lépett először közönség elé egy pásztorjáték szereplőjeként, majd az ötvenes évektől együtt játszott későbbi rendezőtársával, Forró...