Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1986. évben Balról jobbra: Adamkó Mária (született Barci), Adamkó Ferenc, Barci, Adamkó Krisztián (újszülött), Barciné, Adamkó Vilmos, Adamkó Jolán (született Kiss), Adamkó László.

Kanyicska (Bráz) Mária 1896 szeptember 30-án született Kürtön. Fiatalon, 29 évesen elhalálozott. A fotó Érsekújvárban készülhetett cca. 1917-ben (ez évben ment férjhez).

Vága, 1939. március 14. Az ún. 1938. november 2-i bécsi döntés szerint Vága, ideiglenesen Csehszlovákiában maradt. A határkiigazításról állandó tárgyalás folyt. Így kerülhetett sor arra, hogy 1939. március 14-én Cseklész, Gány és Barakony ellenében, Nagycétényt és Vágát Magyarországhoz csatolták. Vágán, a cseh-szlovák hivatalnokok és katonaság, déli 12 órakor adták át a községet Tornyai Rezső honvédszázadosnak....

Balról: Vojtek László, Duba Gyula, Ásványi László, ?, Sidó Zoltán, Görföl Jenő, Gyenge János, Herdics János.

Ünnep, évzáró gyűlés képhez: Kuczman Ilona, Menyhárt Sarolta, Écsi Bözsi néni, Hegedűs Mihály, Papp Lajos. Ez inkább gyűlés, vagy Vöröskereszt, vagy pártgyűlés, mivel a pártelnök beszél.

A Bartók Béla Vegyeskar fellépése

A kitüntetettek egy csoportja: Cséfalvai Erzsébet, Csóka Vilma, Érsek Árpád, Farkas Pál, Fél Miklós, Gálfy Irén

Az 1848-49-es foradalom és szabadságharc tiszteletére, a szereplők.

Két lány viseletben. A francia Disdéri szabadalmaztatta 1854-ben a társadalmi kapcsolatok egyik nélkülözhetetlen eszközének – a névkártyának – fotográfiai megfelelőjét, a fényképes vizitkártyát (visit portrait). Ennek a névjegy nagyságú képnek a mérete jellemzően 5.4×9.2 cm volt, melyet egy 6.3×10.5 cm-es kartonra ragasztottak fel. Az 1870-es évek elején kezdett teret hódítani és elterjedni az un. kabinetkép,...

A fényképen Szekeres Piroska ünnepi öltözetben, viseletben.

Ünneplőben a nemesradnóti Fő utcán.

Ünnepség. Elöl kurtaszoknyás népviseletbe öltözött lányok koszorúja.

Pál Irén és unokatestvére, Pál Dezső.

A képen tisztlány és legény (Csókás Matild és Zámola József).

A katolikusok egyik nagy ünnepe az Úrnap, pünkösd után két héttel körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenetet mindig a csütörtökre következő vasárnap tartják. Ez a nap az egyházhoz tartozás legünnepélyesebb hitvallása. A hozzá való készülődés már jóval előtte megkezdődik. Megbeszélik, mely utcákban és kinek a háza előtt lesz az oltár. Falunkban is négy oltárt szoktak állítani,...

Ezen a képen (1992) az Alszeg utcai oltárhoz közeledik a menet. Elöl ministráns viszi a keresztet, utána a Mária-szobrot viszik, tetejéről fehér szalagokat tartanak a lányok körben és fehér ruhában szépen tartják Máriácska felett a szalagsátrat. A lányok mellett haladnak a váltók is, akikkel időnként cserélkeznek. Utánuk látható a két fiatal Mária-zászlóval és a kereszttel....

A vékiek Ógyallán rendszeresen állítottak a múltban is úrnapi sátrat. Az adatközlő még Mátyás Pista bácsi udvarában, a templomkertben Hegyi Anna mérnöknő szervezésében készült a sátor. (Zelenák Szilveszterné Rákász Erzsébet sz. 1933 közlése 2006-ban) Néhány éve már fix „sátrakat” használnak a templomkertben.

Képen az Úrnapkor készített színek egyike látható az 1950-es évekből. Ma már sajnos feledésbe merülnek ezek a régi szép hagyományok. Már csak a templomkertben készítenek szimbolikus sablonos színeket. Egykor az Úrnap egész napos ünnep volt, már szombaton készültek a vasárnapi ünnepre. A vasárnapi szentmisével kezdődött, és az Úrnapi körmenettel ért véget. A faluban több helyen...