Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1960. esztendőben Hátsó sor balról jobbra: Czakó Anna (Hulákné), Nagy Júlia (Józsáné), Polakovics Hermina (Szlízsné), Kertész Teréz (Lulovicsné), Práger Gizella (Kozmérné) menyasszony, Kiss Margit (Zsigóné), Nagy Sarolta, Józsa Anna (Karácsonyné), Major Mária (Kotrbáné). Első sorban balról jobbra: Nyári Rozália és Sandula Gabriella (Boledovicsné).

Vága, 1970-es években Régi falusi szokásként, a családi ház udvarán felállított nagy sátorban tartották a menyegzőt. Balról jobbra: Török János (született 1905-ben), ?, Török Mária (született Takács).

1960 januárjában megalakult Illésházán a Csehszlovák-Mongol Barátság Egységes Földműves Szövetkezet a négy falu (Illésháza, Bélvata, Tonkháza, Kismagyar) önálló gazdasági egységeiből. Ezután minden évben ide látogattak mongol barátaink. A fényképen a mongol nagykövet családja (felesége, lánya, veje), valamint sofőrje, tolmácsa és néhány éppen arra járó illésházi lakos, Bankó Pisti bácsi háza előtt.

A termést még ma is sok helyen a házi készítésű vászonzsákokba mérik.

Vága, az 1960-as évek közepén A bajszos férfit Forró Lajosnak hívták. A bal keze felől, mögötte áll a lánya, Bugyinszky Rozália (született Forró) meg a férje, Bugyinszky Ferenc. Első sorban lévő gyerekek: Bugyinszky János (balról) és Bugyinszky László (jobbról). A többiek pedig a magyarországi Miskolcról jöttek rokonlátogatásra Vágára, s akiknek a felmenőjük volt a mátyusföldi...

A Nagyboldogasszony- és Szent György-templom mellékhajó felőli képe az 1900-as évek elején.

Nagyanya, nagyapa, leányuk és a három unoka.

Vága, 1961. esztendőben Állnak, balról jobbra: Nyári Éva, Jalsovszky Gyula, Forró Ferenc, Puskás Tamás, Adamkó Ferenc, Szabó Vilmos, Forró Sándor, Takács Imre, Szabó Róbert, Oláh Ferenc, Fördős Valéria. Ülnek, balról jobbra: Forró Edit, Takács Erzsébet, Horváth Edit, Oláh Julianna, Forró Erzsébet, Rózsa Margit (tanítónő), Takács Rozália, Gyeváth Márta, Vrábel Mária, Kubányi Hermina. Rózsa Margit tanárnő,...

1949 után Nagymegyer járási székhely lett. Ennek hatására a településen új beruházások kezdődtek. Ezek közé tartozott a főtér parkosítása, valamint a város középső részén a járási nemzeti bizottság épületének felépítése. Az 1950-ben készült fotón megfigyelhető, hogy a park középpontjában egy szökőkutat, illetve szélén egy korabeli benzinkutat hoztak létre.

1957-ben új iskola megnyitása után, Jakab István igazgató vezetésével kialakított tantestület 25 tagú volt. Tagjai mind a nyolcéves, mind az új középiskolán tanítottak. Az igazgató helyettese Wedenich József volt az 1957-1958-as években. Később ezt a funkciót Lengyel József vette át, amit 1965-ig töltött be. Az első tantestületnek az alábbi személyek voltak a tagjai: Baráthné Farkas...

Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914 októberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A tábor fokozatosan épült ki. Az olasz front megnyitásával már nagyszámú olasz hadifogoly kerül Nagymegyerre. A korabeli dokumentumok szerint a táborban 15-20 000 főnyi hadifogoly volt. A tábor parancsnoka Walkner Ferenc alezredes volt, aki a...

A Nagymegyeri Iparoskör alapszabályzatát 1928. június 30-án jegyezte be a Pozsonyi Belügyminisztérium kirendeltsége. Ennek értelmében működő szervezetnek 57 tagja volt. A szervezet aktív szerepet vállalt a különböző szórakoztató rendezvények, táncmulatságok szervezésében, amelyet kettős céllal szerveztek, egyrészt tagságuk és fiatalság szórakoztatására, másrészt ezzel teremtették meg működésükhöz szükséges anyagi eszközöket. A szervezet elnöke a harmincas években Füzik...

A magyar tannyelvű alapiskolában a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt, aki 1958-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az ún. zárdaiskolában 17 tagú tantestület dolgozott. Az 1951-es évben készült fotón Hencz Pál (a második sorban, középütt) és a tantestület tagjai láthatók.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula...

1980. december 1. Balról: Gyurcsík József a Csemadok járási bizottságának elnöke; Nyáry István járási ideológiai titkár, a Csemadok járási elnökségének tagja; Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója, a Csemadok járási elnökségének tagja.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői...

A Nagymegyeri Önkéntes Tűzoltó Testület 1883 októberében alakult meg, 52 taggal. Első elnöke Dr. Mezey György volt, aki ezt a tisztséget 1902-ben bekövetkezett halálaig töltötte be. A 32 fős tűzoltó egység első parancsnoka Győry Vincze városbíró volt. A megalakulás után a testület két darab kézihajtású nyomó fecskendővel és 12 darab vödörrel rendelkezett. A további években...

Az 1902-ben épült iskola a „Szent Elzeár Iskola” nevet kapta. A tanítást az apácák végezték. Az épület három tantermében a lányok összevont osztályokban tanultak. Az iskola életébe, irányításába az iskolaszék nem szólhatott bele. Bár az iskola látogatása kötelező volt, a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák idején a fejlettebb gyermekeket otthon fogták a szülők, hogy...