Régi fotók a Felvidéken

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, mint a Csemadok Nagymegyeri Szervezete színjátszó csoportja. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A jellemzett időszakban a színjátszó csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó középpontjában.

Nagymegyeren 1919-1938 között három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a nagymegyeri reformátusok a lakosság 30 %-át alkották. A Nagymegyeri Református Egyházat Fekets Sándor tiszteletes vezette 1943-ig. Ekkor az egyházközség vezetője Dr. Kathona Géza tiszteletes lett. A képeslapon a két világháború...

Jelentős esemény volt Nagymegyer életében az un. Zárda iskola felépítése. Az építtető a csicsói grófnő, Köröspataky Kálnoky Adél volt. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő szerzetes rendre bízta. A leányiskola, a Szent Elzeár Iskola nevet vette fel. A tanítás három tanteremben, összevont osztályokban folyt. A...

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó jobb oldalán az „Ementáli hóhér” c. színműben. Partnere Vízváry Terézia.

A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének a megalakulása után legaktívabb kultúrcsoporta a színjátszócsoport volt. Főleg zenés színműveket mutattak be az 1950-1960-as években. Ezek közé tartozott a Szabad szél (1956), a Nem vagyunk angyalok, a Marica grófnő. E korszak utolsó sikeres előadása Luka Ernő rendezésében a „Bástya sétány 77” volt. Az 1959-ben készült fotón ennek az előadásnak egyik...

Az 1970-es népszámlálás szerint Nagymegyeren 6591-en éltek, tovább folytatódott az ötvenes évekre jellemző növekedés, ebben az esetben már 528-cal több személy lakott a városban, mint 1961-ben. A hetvenes években a társadalmi szervezetek között aktív szerepet töltött be a Kiskertészek Szervezete. Az 1973-ban készült fotón a szüreti bálon való részvételre hívják a város lakóit a zenés felvonulással.

Az 1870-es népszámlálás szerint Nagymegyeren 56 iparos és 140 munkás élt. Az iparosok, akik korábban céhekbe tömörültek, elsősorban a szabók, cipészek, csizmadiák, kőművesek, kőfaragok, takácsok voltak. A fotón egy 1878-ban kiadott tanuló-levél a nagymegyeri Vízvári Sándor részére, aki 1875-1878 között molnár mesteri végzettséget szerzett a somorjai Molnár céhben.

A fotó az 1950-es évek elején készült, amikor Nagymegyer járási székhely lett, de megőrizte falusias jellegét. A mai Öreg utca elején még megvoltak a kis üzletek. Az előttük álló személyek az akkor már államosított üzletek alkalmazottai voltak. A háttérben a református templom tornya látható. Az utca rendezetlen, földes út.

1980-ban Nagymegyer lakossága 8063 volt, az 1970-es népszámláláshoz viszonyítva 1472 személlyel növekedett a lakosság létszáma. Mindez összefüggött azzal a városi lakásfejlesztési politikával, ami a hetvenes-nyolcvanas években Nagymegyeren a legerőteljesebb volt. További bérlakások épültek az „Építők útja” lakótelepen, és mellette elkezdődött egy új lakótelep, a „Komárom-úti” lakótelep építése. Mindez azt eredményezte, hogy a környező falvakból a fiatalok...

1930-ban ismét népszámlálás volt Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt a városnak. Az ekkor készült képeslapon a város egyik utcája, a mai Komáromi utca látható. A képen a mai polgármesteri hivatal épülete látható, amely abban az időben egy zsidó orvos lakóháza volt. A második képen a nagymegyeri vasútállomás épülete látható, amelyen megfigyelhető, hogy a...

Nagymegyeren 1910-ben tartott népszámlálás alapján 3586 személy élt. A házak száma 641 volt. A városban lévő lakóházak nagy része nádfedeles volt, szorosan egymás mellett épültek. Ez látható a mellékelt képen is. Járdák nem voltak, az utak nem voltak lefedve.

A Dunaszerdahely Komárom közötti vasúti hálózat részeként jött létre 1896-ban a nagymegyeri vasútállomás. Kialakulásakor az állomás közel 2 km-re volt a lakott településtől.

Az 1932/33-as iskolaév kezdetén, ugyan kismértékben, de tovább nőtt a beiratott gyermekek száma, és elérte a 199 főt. A szegény gyermekek támogatása ebben a tanévben is megvalósult. Ezt részben a Charitas segítette, aki a gyermekek téli ruháját biztosította. A Népjóléti Bizottság pedig 1933. január 16-tól, három hónapon keresztül, 60 gyermeknek 2 dl. tejet és 20...

A Zárda iskola az 1928/29-es tanévet 182 tanulóval kezdte és 200 tanulóval fejezte be. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. A korabeli fotó az 1928/29-es tanév végén készült. A tanulók között Bukovy Hedvig tanítónő és Marczy József esperes látható. A fotót Czucor Irén ajándékozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.

A város harmadik felekezeti iskolája a zsidó iskola volt. Az izraelita iskola egy tantermes volt. 1922. február 12-én a nagy mennyiségű lehullott hó alatt beszakadt az iskola tetőzete. Ezt követően az iskola 72 tanulója a községben üresen álló óvoda épületét látogatta. 1932-ben épült fel az új két tantermes iskola. A  két világháború között Bródi Béla,...

Nagymegyeren a 18. század második felében telepedtek le az első zsidó családok. 1828-ban 105 zsidó lakos élt a városban. Ebben az évben épült fel a hitközség imaháza, a zsinagóga. Területe 14 x 10 m alapterületű volt, két lépcsővel a nők karzatára lehetett feljutni. A zsinagógát 1955-ben lebontották. Egykori két tartóoszlopa a kultúrház falánál lévő emlékoszlopa...

Községháza, református templom, katolikus templom, Hanza szövetkezet.

1920-1948: a Jézus Szentséges Szívét tisztelő és Jézusért apostolkodni akaró 6-14 éves (az elemi ill. a középiskolák alsó 4 osztályába járó) katolikus fiúk és leányok szervezete, a Jézus Szíve Szövetség gyermek tagozata. Célja: a valláserkölcsi és hazafias nevelés elmélyítése, ezen belül a családi élet megszerettetése, a tekintélytisztelet fejlesztése, a munkára és a kötelességteljesítésre nevelés. Szervezete...

Idősebb Gyurcsovics József Haraszt településen, 1939-es fotó.

Nagypapa és kis unokája Szalkán 1954-ben, Csepreghy István és Kádek Jolán.