Régi fotók a Felvidéken

1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A fotón jól látható, hogy az eseményen jelentős számú érdeklődő jelent meg.

1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A harangszentelésen felvonultak a fotón látható nagymegyeri lovasok is.

Nagymegyeren 1919-1938 között  három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, a református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a lakosság 57%-a volt római katolikus vallású. A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház esperes-plébánosa a két világháború közötti időszakban Marczy József volt. Mellette a huszas évek elején Lepicz János plébános szolgált....

A nagymegyeri katolikus templom 1900-ben, a mellette lévő Zárda iskola 1902-ben épült. Mindkét épület létrehozója a Kálnoky család. Az iskola a „Szent Elzeár Iskola” nevet kapta. A tanítást az apácák végezték. Az épület három tantermében a lányok összevont osztályokban tanultak. A képeslap az 1930-as években készült. Ebben az időben az iskolát közel 200 tanuló látogatta....

1957 szeptemberében megnyílt a Nagymegyeri Tizenegyéves Középiskola. Az iskola két osztállyal indult. Az első 63 tanuló a nagymegyeri, illetve a környékbeli falvak iskoláinak tanulóiból került ki. Az 1960-69-es években az iskola 16 nappali tagozatos végzős osztályában 457 tanuló érettségizett, az esti tagozat 3 osztályában 34 tanuló. A képen a hatvanas évek elején, az iskola egyik...

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1954-ben készült képen a VII. A osztály, osztályfőnöke Cséfalvay Magda és az iskola igazgatója látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1956-ban készült képen a 6. C osztály, Cséfalvay Magda osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1957-ben készült fotón a 6. osztály, Cséfalvay Magda osztályfőnök és az igazgató látható.

Osztályfőnök: Varga László, tanulók: Baranyai Éva, Bíró Rozália, Bozsaky Edit, Cserepes Mária, Csíkász Katalin, Csölle Eleonóra, Csölle Katalin, Domonkos Anikó, Fábrik Katalin, Jankó Erzsébet, Kelemen Gabriella, Kéri Márta, Kiss Ilona, Komjáti Judit, Kosár Zsuzsanna, Kovács Éva, Kósa Veronika, Krascsenics Katalin, Kura Irén, Kutrucz Rózsa, Kúr Katalin, Lukovics Petronella, Molnár Márta, Nagy Erzsébet, Ollári László, Pajor...

A Csemadok helyi szervezete az 1989 után főszervezője volt számos kulturális társadalmi rendezvénynek. Ezek közé tartozott a tájház udvarán szervezett májusfa állítás. Ezt a korábbi hagyományt újította fel a szervezet a 2006 április utolsó napján, kultúrműsorral egybekapcsolva. A rendezvény iránt minden évben jelentős érdeklődést mutatott a város lakossága. Ez látható a 2016-ban készült fotón is.

Nagymegyeren a 20. században nem volt jellemző a női népviselet. Ez jellemző az 1944-ben a nagymegyeri Németh Terézről készült fotón is. A fényképen látható, hogy a női öltözetet az idősebb korban inkább sötét színű volt. A fotó a Németh család tulajdona.

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó jobb oldalán az „Ementáli hóhér” c. színműben.

Nagymegyeren 1919-1938 között három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a nagymegyeri reformátusok a lakosság 30 %-át alkották. A Nagymegyeri Református Egyházat Fekets Sándor tiszteletes vezette 1943-ig. Ekkor az egyházközség vezetője Dr. Kathona Géza tiszteletes lett. A képeslapon a két világháború...

1785. december 4-én épült fel a nagymegyeri református templom. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Schéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. 1838. november 6-án készült el, a komáromi Moliloner Ferenc órásmester alkotása, amely abban az időben rendkívül ritka alkotás...

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó jobb oldalán az „Ementáli hóhér” c. színműben. Partnere Vízváry Terézia.

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A fotón Varga Tibor a csoport legsikeresebb szereplője (jobbról a második), tőle balra Zakál Gyula látható.    

Az 1970-es népszámlálás szerint Nagymegyeren 6591-en éltek, tovább folytatódott az ötvenes évekre jellemző növekedés, ebben az esetben már 528-cal több személy lakott a városban, mint 1961-ben. A hetvenes években a társadalmi szervezetek között aktív szerepet töltött be a Kiskertészek Szervezete. Az 1973-ban készült fotón a szüreti bálon való részvételre hívják a város lakóit a zenés felvonulással.

A Római Katolikus Egyház keretében 1919-39 között Nagymegyeri négy szervezet alakult. Elsőként 1919-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület és Leánykör. A szervezet bemutatkozására 1920. április 5-én került sor, amikor három bohózatot mutattak be: „Míg a papa szundikál, Pofozómasina, Goromba házmester” címen. A főszerepeket: László Margit, Torma Teréz és Manci, Németh Etel, Németh Mária, Németh Gizella, Jankó...

A fotó az 1950-es évek elején készült, amikor Nagymegyer járási székhely lett, de megőrizte falusias jellegét. A mai Öreg utca elején még megvoltak a kis üzletek. Az előttük álló személyek az akkor már államosított üzletek alkalmazottai voltak. A háttérben a református templom tornya látható. Az utca rendezetlen, földes út.

A két világháború között két alkalommal tartottak népszámlálást Csehszlovákiában. A város lakossága a jellemzett időszakban tovább növekedett. Az államfordulatot követően az első népszámlálás 1921-ben volt. Nagymegyernek akkor 4012 lakosa volt. Az utolsó (1910-es népszámláláshoz) viszonyítva a város lakossága 404 személlyel nőtt. Ebből 1921-ben 3870 magyar és 41 „csehszlovák” lakos élt a városban. 1930-ban ismét népszámlálást...