Régi fotók a Felvidéken

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1954-ben készült képen a VII. A osztály, osztályfőnöke Cséfalvay Magda és az iskola igazgatója látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1955-ben készült fotón a 7. A osztály, az osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1957-ben készült fotón a 6. osztály, Cséfalvay Magda osztályfőnök és az igazgató látható.

Osztályfőnök: Molnárné Pataky Lenke, tanulók: Bors Valéria, Both Lajos, Csémy Irén, Écsy Imre, Fekete Erzsébet, Fekete Sándor, Fiala Mária, Füssy Gizella, Füssy Irén, Gaál Györgyi, Józsa Mária, Kosár Dezső, Kovács Alfréd, Lakó Tibor, Lőrincz István, Lőrincz Tibor, Méri Gabriella, Miklós Árpád, Molnár Ilona, Rácz Ernő, Rásó Miklós, Sándor Olga, Szeghy Gyula, Szelle Katalin, Takács Ilona,...

A Csemadok helyi szervezete az 1989 után főszervezője volt számos kulturális társadalmi rendezvénynek. Ezek közé tartozott a tájház udvarán szervezett májusfa állítás. Ezt a korábbi hagyományt újította fel a szervezet a 2006 április utolsó napján, kultúrműsorral egybekapcsolva. A rendezvény iránt minden évben jelentős érdeklődést mutatott a város lakossága. Ez látható a 2016-ban készült fotón is.

A településen 1917-ben közel 3586 személy élt, akik életkörülményeit nagymértékben befolyásolta az 1. világháború. A fotón a nagymegyeri Németh Ignácz családjának tagjai láthatók 1917-ben. A képen megfigyelhető, hogy a családot három generáció alkotta. A fotó a Németh család tulajdona.

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó jobb oldalán az „Ementáli hóhér” c. színműben.

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, mint a Csemadok Nagymegyeri Szervezete színjátszó csoportja. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A jellemzett időszakban a színjátszó csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó középpontjában.

1785. december 4-én épült fel a nagymegyeri református templom. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Schéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. 1838. november 6-án készült el, a komáromi Moliloner Ferenc órásmester alkotása, amely abban az időben rendkívül ritka alkotás...

Jelentős esemény volt Nagymegyer életében az un. Zárda iskola felépítése. Az építtető a csicsói grófnő, Köröspataky Kálnoky Adél volt. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő szerzetes rendre bízta. A leányiskola, a Szent Elzeár Iskola nevet vette fel. A tanítás három tanteremben, összevont osztályokban folyt. A...

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A fotón Varga Tibor a csoport legsikeresebb szereplője (jobbról a második), tőle balra Zakál Gyula látható.    

A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének a megalakulása után legaktívabb kultúrcsoporta a színjátszócsoport volt. Főleg zenés színműveket mutattak be az 1950-1960-as években. Ezek közé tartozott a Szabad szél (1956), a Nem vagyunk angyalok, a Marica grófnő. E korszak utolsó sikeres előadása Luka Ernő rendezésében a „Bástya sétány 77” volt. Az 1959-ben készült fotón ennek az előadásnak egyik...

A Római Katolikus Egyház keretében 1919-39 között Nagymegyeri négy szervezet alakult. Elsőként 1919-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület és Leánykör. A szervezet bemutatkozására 1920. április 5-én került sor, amikor három bohózatot mutattak be: „Míg a papa szundikál, Pofozómasina, Goromba házmester” címen. A főszerepeket: László Margit, Torma Teréz és Manci, Németh Etel, Németh Mária, Németh Gizella, Jankó...

Az 1870-es népszámlálás szerint Nagymegyeren 56 iparos és 140 munkás élt. Az iparosok, akik korábban céhekbe tömörültek, elsősorban a szabók, cipészek, csizmadiák, kőművesek, kőfaragok, takácsok voltak. A fotón egy 1878-ban kiadott tanuló-levél a nagymegyeri Vízvári Sándor részére, aki 1875-1878 között molnár mesteri végzettséget szerzett a somorjai Molnár céhben.

A két világháború között két alkalommal tartottak népszámlálást Csehszlovákiában. A város lakossága a jellemzett időszakban tovább növekedett. Az államfordulatot követően az első népszámlálás 1921-ben volt. Nagymegyernek akkor 4012 lakosa volt. Az utolsó (1910-es népszámláláshoz) viszonyítva a város lakossága 404 személlyel nőtt. Ebből 1921-ben 3870 magyar és 41 „csehszlovák” lakos élt a városban. 1930-ban ismét népszámlálást...

1980-ban Nagymegyer lakossága 8063 volt, az 1970-es népszámláláshoz viszonyítva 1472 személlyel növekedett a lakosság létszáma. Mindez összefüggött azzal a városi lakásfejlesztési politikával, ami a hetvenes-nyolcvanas években Nagymegyeren a legerőteljesebb volt. További bérlakások épültek az „Építők útja” lakótelepen, és mellette elkezdődött egy új lakótelep, a „Komárom-úti” lakótelep építése. Mindez azt eredményezte, hogy a környező falvakból a fiatalok...

1918-45 között Nagymegyer lakosságának 10%-t a zsidó lakosság alkotta. Ők irányították a város kereskedelmét. A képeslapon Nagymegyeren mai főutcáján látható két zsidó üzlet 1939-ből.

Nagymegyeren 1910-ben tartott népszámlálás alapján 3586 személy élt. A házak száma 641 volt. A városban lévő lakóházak nagy része nádfedeles volt, szorosan egymás mellett épültek. Ez látható a mellékelt képen is. Járdák nem voltak, az utak nem voltak lefedve.

A Zárda iskolába az 1930/31-es tanév kezdetén 186 tanuló járt. A tanítás az ebben az évben érvénybe lépett új tanterv szerint zajlott. A városban továbbra is jelentős volt a munkanélküliség. Ezért az iskolát látogató gyermekek egy részének jelentős támogatást jelentett az a szociális támogatás, amivel az iskola a szegény családok gyermekekeit támogatta. Az iskola igazgatónője Schramil...

Az 1932/33-as iskolaév kezdetén, ugyan kismértékben, de tovább nőtt a beiratott gyermekek száma, és elérte a 199 főt. A szegény gyermekek támogatása ebben a tanévben is megvalósult. Ezt részben a Charitas segítette, aki a gyermekek téli ruháját biztosította. A Népjóléti Bizottság pedig 1933. január 16-tól, három hónapon keresztül, 60 gyermeknek 2 dl. tejet és 20...