Régi fotók a Felvidéken

Nagy-Bittse, uradalmi várkastély. Kiadó Spiegel Jakab fényképész Nagy Bittsén.

Keresztelő

Vága, 1960-as évek első felében Állnak balról jobbra: Kamenár Ferenc (clubelnök), Recht Miklós (kapus), Zsigó József (hátvéd), Forró László (edző), Gyeváth Ferenc (hátvéd), Zsigó János (hátvéd), Czakó Gábor (csatár), Farkas Gyula (kapus). Guggolnak balról jobbra: Knézel Ernő (csapatkapitány, csatár), Forró György, Zsigó Tibor (csatár), Mahely Péter (csatár), Lulovics Zoltán (középpályás), Hulák Ernő (csatár). Azokban az...

Vága, 1960-as évek elején Állnak balról jobbra: Gyeváth László (kapus), Mahely Péter (csatár), Nagy Sándor (középpályás és hátvéd), Forró László (csapatkapitány, hátvéd)), Hulák Ernő (csatár), Mikula József (hátvéd), Pásztor Imre (középpályás és csatár), Zsigó Lajos (csatár). Guggolnak balról jobbra: Knézel József (hátvéd), Hulák Jenő (csatár), Karácsony István (kapus), Lulovics Zoltán (középpályás), Knézel Ernő (csatár). A...

Vága, 1970-es évek második feléből Nagycsapat focistái állnak, balról jobbra: Kiss Károly, Peter Gál, Kozmér Tamás, Bakó Tibor, Bakó Péter, Zsigó György, Takács Róbert, Nyári Mihály, Simkó Imre, Zsigó Péter (kapus), Horváth Jenő (csapatkapitány). 1977. május 14-én került sor az új sportpálya ünnepélyes átadására.

A Galántai járás táncdalénekeseinek, sorrendben a VI. seregszemléjét, a Nagyfödémesi Aranykalász első díját, a 18 éves vágai diáklánynak, Konkoly Janának itélték oda. Benkovics Zoltán írása (1977), a Győzelmes Út című hetilapban

A fotón Gróf György tárogatós, népénekes, hagyományőrző asszonyok társaságában.

A Párizs patakot egykoron átszelő „nagy kőhíd” névből eredezteti Helischer József községünk elnevezésének első tagját. Helyi szájhagyomány ugyanezt a nézetet támasztja alá. A község nevében a XVI. században jelenik meg először a „kőhíd” előtag. A hidat 1950-ben építették újjá vasbetonból. A hidat a mai napig is „nagykőhídnak” nevezi a helyi lakosság.

Gyurcsovics Mária, született 1908-ban és meghalt 1969-ben. Egy nagymama, akit fia gyermekei már nem ismerhettek meg, sajnos.

A kép 1915-ben készült, a Nagymama c. színdarab egy részlete. A kép hátlapján jól olvasható a fényképész neve és pontos címe.

A barti Csemadok alapszervezet mellett működő amatőr színjátszók, 1958-ban a Nagymama c. színdarabbal arattak nagy sikert a helyi lakosság körében. A színdarabot bemutatták néhány környező településen is.

A nagymama c. színdarabot a barti Csemadok alapszervezet 1958. február 16-án mutatta be nagy sikerrel. A képen a szereplők egy csoportja látható.

A fényképen Buránszky Mártonné unokáival: elől (Rancsóné) Farkas Margit, Nagy Zoltán, hátul Nagy Benő és Bertók Irén.

Édes Kálmánné, született Szuri Julianna és 2 éves unokája Édes Kálmán (1944).

Nagymegyernek a 19. század második felében 3241 lakosa volt. A képeslap, amit a dunaszerdahelyi Goldstein Jozsua készített a településről, a mai napig az ismert képeslapok egyike. Rajta látható a város két egyházának temploma. Érdekessége, hogy a katolikus templom képe talán egyedülálló, mert ezt a templomot a századfordulón lebontották (templomot még a 15. században építették). A...

1900-1914 között Nagymegyeren számos új épületet adtak át. Ezek egyike volt a város központjában a Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete. Működése pozitívan hatott Nagymegyer és környéke gazdasági életére.

Nagymegyernek a háború kitörése után 3586 lakosa volt. A népesség növekedése befolyásolta új közintézmények kialakítását. 1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott: új községi óvoda, (a kép jobboldalán) Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete (a kép balodalán) a város főterén. A Csallóközi Hírlap szerkesztői többször foglalkoznak a járdák hiányával a városban....

1930-ban népszámlálás volt Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt Nagymegyernek. A lakosság közel 10%-át a zsidó lakosság alkotta, akik meghatározó szerepet játszottak a város kereskedelmében. Üzleteik nagy része a város főterén volt. Ez látható az 1930-as években készült képeslapon is.

Az 1938. november 2-i 1. bécsi döntés értelmében Csallóközt – és ezáltal Nagymegyert is – ismét Magyarországhoz csatolják. 1939-ben Nagymegyernek 4644 lakója volt. Az 1939-es év első felében a visszacsatolt területeken a települések főterén ünnepélyes keretek között felhúzták az országzászlót. Nagymegyeren ez az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június 4-én került sor. Az alatta lévő kép...

Nagymegyer határában jelentős kiterjedésű erdő található. A városban ismert legenda szerint ebben az erdőben vadászott a 15. században Mátyás király is, aki az erdő szélén lévő nagy tölgyfánál kötötte ki lovát, és állíttatta fel sátrát. Itt találkozott először a nagymegyeri bíróval. A fához közel állt már a 16. században a vadászház, ami a képen látható....