++421-31-552 24 78
FőoldalCSEMADOKSZMMI Elérhetőségek

Régi fotók a Felvidéken

4620 bejegyzés

Nagycsapat az új sportpályán

2019.09.08.
Vága, 1970-es évek második feléből Nagycsapat focistái állnak, balról jobbra: Kiss Károly, Peter Gál, Kozmér Tamás, Bakó Tibor, Bakó Péter, Zsigó György, Takács Róbert, Nyári Mihály, Simkó Imre, Zsigó Péter (kapus), Horváth Jenő (csapatkapitány). 1977. május 14-én került sor az új sportpálya ünnepélyes átadására.

Nagyfödémesi Aranykalász 77

2021.08.10.
A Galántai járás táncdalénekeseinek, sorrendben a VI. seregszemléjét, a Nagyfödémesi Aranykalász első díját, a 18 éves vágai diáklánynak, Konkoly Janának itélték oda. Benkovics Zoltán írása (1977), a Győzelmes Út című hetilapban

Nagyi sütötte

2018.12.24.
Alsóbodok gazdag népi ételekben, különösen a böjti ételek figyelemre méltóak (pl. „kőtís”, „vajajja” stb.). A képen az étel sajnos felismerhetetlen.

Nagykéri viselet

2019.08.12.
A fotón Gróf György tárogatós, népénekes, hagyományőrző asszonyok társaságában.

Nagykőhíd

2019.01.30.
A Párizs patakot egykoron átszelő „nagy kőhíd” névből eredezteti Helischer József községünk elnevezésének első tagját. Helyi szájhagyomány ugyanezt a nézetet támasztja alá. A község nevében a XVI. században jelenik meg először a „kőhíd” előtag. A hidat 1950-ben építették újjá vasbetonból. A hidat a mai napig is „nagykőhídnak” nevezi a helyi lakosság.

Nagylégi vendéglő

2019.08.23.
Rédler Istvánné vendéglője Nagylégen.

Nagymama

2020.05.31.
Gyurcsovics Mária, született 1908-ban és meghalt 1969-ben. Egy nagymama, akit fia gyermekei már nem ismerhettek meg, sajnos.

Nagymama 1915.

2020.05.20.
A kép 1915-ben készült, a Nagymama c. színdarab egy részlete. A kép hátlapján jól olvasható a fényképész neve és pontos címe.

Nagymama az unokájával Nagybalogon

2020.06.05.
A fotón Csank sz. Bojtos Irma látható az unokájával, Mariannával. A felvétel 1978-79 ben készült Nagybalogon.

Nagymama c. színdarab

2019.01.13.
A barti Csemadok alapszervezet mellett működő amatőr színjátszók, 1958-ban a Nagymama c. színdarabbal arattak nagy sikert a helyi lakosság körében. A színdarabot bemutatták néhány környező településen is.

Nagymama c. színdarab

2019.01.14.
A nagymama c. színdarabot a barti Csemadok alapszervezet 1958. február 16-án mutatta be nagy sikerrel. A képen a szereplők egy csoportja látható.

Nagymama c. színdarab

2019.01.14.
A képen a Nagymama c. színdarab szereplőinek egy csoportja. A kép 1958. február 16-án készült.

Nagymama unokáival

2020.04.20.
A fényképen Buránszky Mártonné unokáival: elől (Rancsóné) Farkas Margit, Nagy Zoltán, hátul Nagy Benő és Bertók Irén.

Nagymama unokájával

2020.04.19.
Édes Kálmánné, született Szuri Julianna és 2 éves unokája Édes Kálmán (1944).

Nagymamák a temetőben

2018.09.28.
Vága, 1970-es években Községünk temetői a történelem folyamán: az első vágai temető meghatározatlan korban a mai Hősök emlékműve mögött a Vedrődy-Hlavaty telken volt nagy akáckereszttel, a vágai második temető a mai (és a régi) templom körül volt, a vágai harmadik temető a napjainkban is használt sírkert. Temetőben balról jobbra: Bakó Margit (született Kamenár), Zelinka Terézia...

Nagymegyer a 19. század második felében

2018.01.09.
Nagymegyernek a 19. század második felében 3241 lakosa volt. A képeslap, amit a dunaszerdahelyi Goldstein Jozsua készített a településről, a mai napig az ismert képeslapok egyike. Rajta látható a város két egyházának temploma. Érdekessége, hogy a katolikus templom képe talán egyedülálló, mert ezt a templomot a századfordulón lebontották (templomot még a 15. században építették). A...

Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete

2017.09.27.
1900-1914 között Nagymegyeren számos új épületet adtak át. Ezek egyike volt a város központjában a Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete. Működése pozitívan hatott Nagymegyer és környéke gazdasági életére.

Nagymegyer főtere 1914-ben

2018.01.09.
1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Mindezek mellett ebben a korban is számos problémával küzdött a város. „Nagymegyeren a teljesen járhatatlanok voltak a kocsiutak, elhanyagolt, nyáron örökösen poros, az év többi szakaszában örökösen sárosak a gyalogjárók. Ez alól nem volt kivétel a főtér sem, ahogy ez az alábbi képen is látható.

Nagymegyer főtere 1915-ben

2017.09.28.
Nagymegyernek a háború kitörése után 3586 lakosa volt. A népesség növekedése befolyásolta új közintézmények kialakítását. 1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott: új községi óvoda, (a kép jobboldalán) Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete (a kép balodalán) a város főterén. A Csallóközi Hírlap szerkesztői többször foglalkoznak a járdák hiányával a városban....

Nagymegyer főtere, 1930-as évek

2018.01.09.
1930-ban népszámlálás volt Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt Nagymegyernek. A lakosság közel 10%-át a zsidó lakosság alkotta, akik meghatározó szerepet játszottak a város kereskedelmében. Üzleteik nagy része a város főterén volt. Ez látható az 1930-as években készült képeslapon is.

Nagymegyer főutcája 1914-ben

2018.01.09.
Az 1. világháború kitörése után Nagymegyeren is általános lelkesedés uralkodott. Az emberek többsége elfogadta, hogy ez nem más, mint a magyar nemzet harca a szerbekkel, akiket meg kell büntetni. Bár az első megszorító intézkedések azonnal érvénybe léptek (katonaköteles férfiak kiutazásának korlátozása), a város lakosait mindez kevésbé érintette. A várost megszállta a katonaság, itt történt a...

Nagymegyer, utcaképek 1939-ben

2017.09.30.
Az 1938. november 2-i 1. bécsi döntés értelmében Csallóközt – és ezáltal Nagymegyert is – ismét Magyarországhoz csatolják. 1939-ben Nagymegyernek 4644 lakója volt. Az 1939-es év első felében a visszacsatolt területeken a települések főterén ünnepélyes keretek között felhúzták az országzászlót. Nagymegyeren ez az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június 4-én került sor. Az alatta lévő kép...

Nagymegyeri erdészek

2018.01.09.
Nagymegyer határában jelentős kiterjedésű erdő található. A városban ismert legenda szerint ebben az erdőben vadászott a 15. században Mátyás király is, aki az erdő szélén lévő nagy tölgyfánál kötötte ki lovát, és állíttatta fel sátrát. Itt találkozott először a nagymegyeri bíróval. A fához közel állt már a 16. században a vadászház, ami a képen látható....

Nagymegyeri Magyar Alapiskola osztálya, 1951

2018.01.11.
Az 1950/51-es tanévben ismét megnyitotta kapuit a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Alapiskola, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az osztálykép a Zárda iskola udvarán az újrainduló magyar iskola tanulóiról készült. Középen az iskola igazgatója, Hencz Pál két kollégájával látható .

Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola-XI. A osztályának tablója-1960

2017.12.10.
1957 szeptember 1-jén megnyílt a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola, amelynek igazgatójává, 1957 nyarán Jakab Istvánt nevezték ki. Az iskola két osztállyal indult. Az első 63 tanuló a nagymegyeri, illetve a környékbeli falvak iskoláinak tanulóiból került ki. Az 1959/60-as tanévben érettségiztek az iskola első nappali tagozatos tanulói a XI. A osztály tanulói, akiknek osztályfőnöke: Németh...

Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola XI. B osztályának tablója -1960

2017.12.10.
1957. szeptember 1-jén megnyílt a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola, amelynek igazgatójává, 1957 nyarán Jakab Istvánt nevezték ki. Az iskola két osztállyal indult. Az első 63 tanuló a nagymegyeri, illetve a környékbeli falvak iskoláinak tanulóiból került ki. Az 1959/60-as tanévben érettségiztek az iskola első nappali tagozatos tanulói a XI. B osztály tanulói, akiknek osztályfőnöke: Baráthné...

Nagymegyeri Mátyásfa

2018.01.11.
A nagymegyeri erdő szélén álló több száz éves fához történelmi mítosz kapcsolódik. Eszerint a 15. században a király személyesen jött Nagymegyerre az adófizetéssel kapcsolatban kivizsgálni a nagymegyeriek panaszait. A sátrát ennél a fánál állította fel. Itt fogadta Zsámbók Ozsváld megyeri és Végh István izsapi bírót és küldöttségét. Megígérte, hogy panaszaikat kivizsgálja, és ennek hatására 1466....

Nagymegyeri Szent Miklós templom

2017.09.28.
A 19. század második felében a legnagyobb nagymegyeri vallási közösség a római katolikus egyházközösség életében jelentős változások történtek. A római katolikus templom állapota a 19. század végére tovább romlott, ezért lebontották. Az új templom felépítését a csicsói kastélyban élő grófi család képviselője, Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő vállalta meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés...

Nagymegyeri Általános Műveltséget Nyújtó Magyar Tannyelvű Középiskola III. A tablója – 1961

2017.12.11.
Az 1958-1961 között a középiskolát látogató osztály, osztályfőnöke Michnya Ferenc (tornaszakos tanár), tanulói: Bartalos Gabriella, Both Mária, Botlík József, Bödők Dénes, Cséfalvay Pál, Csicsay Gábor, Danics László, Eöllös György, Földes Márta, Győri Dezső, Győri Klára, Horváth Erzsébet, Karácsony Katalin, Kiss Mária, Kósa Gusztáv, Madarász Ilona, Majba Mária, Nagy Jolán, Nagy József, Németh Irén, Orsovics Péter,...

Nagymegyeri Általános Műveltséget Nyújtó Magyar Tannyelvű Középiskola III. A tablója – 1962

2017.12.11.
Osztályfőnök: Pálmai Géza, tanulók: Ábrahám Miklós, Baranyai Jolán, Baráth Erzsébet, Bognár Gabriella, Fonód Sándor, Földes László, Gálfy István, Jankó Lajos, Kiss Jenő, Kovács Viktor, Kurucz Viola, László Géza, László Imre, Mikes Márta, Molnár Katalin, Németh Lajos, Semsei László, Szabó Katalin, Szalacsi Gyula, Tábor Magda, Várady Mária, Vida Éva, Vízváry József.
1 … 108 109 110 111 112 … 154