A 19. század második felében a legnagyobb nagymegyeri vallási közösség a római katolikus egyházközösség életében jelentős változások történtek. A római katolikus templom állapota a 19. század végére tovább romlott, ezért lebontották. Az új templom felépítését a csicsói kastélyban élő grófi család képviselője, Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő vállalta meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés...
1900-1914 között számos új épületet adtak át Nagymegyeren. Ezek közé tartozott a római katolikus templom, a Zárda iskola, az új községi óvoda, az új csendőrlaktanya, az új körorvosi épület, a Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete, a gőzmalom, a Kohn S. B.-féle úri lak, a Haladás nyomda. Ezek közül a képeslapon a főtéren a Haladás nyomda...
A nagymegyeri katolikus templom 1900-ben, a mellette lévő Zárda iskola 1902-ben épült. Mindkét épület létrehozója a Kálnoky család. Az iskola a „Szent Elzeár Iskola” nevet kapta. A tanítást az apácák végezték. Az épület három tantermében a lányok összevont osztályokban tanultak. A képeslap az 1930-as években készült. Ebben az időben az iskolát közel 200 tanuló látogatta....
Az 1938. november 2-ai 1. bécsi döntés értelmében Csallóközt és ezáltal Nagymegyert is ismét Magyarországhoz csatolják. A magyar állami hatóságok nagyon pontos áttekintést készítettek a visszacsatolt területekről. Ennek alapján tudjuk, hogy 1939-ben Nagymegyernek 4644 lakója volt. A házak száma a városban 857, a családok száma 1152 volt. A korabeli képeslapon a város ismert műemlékei: a...
Nagymegyeren 1919-1938 között három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a nagymegyeri reformátusok a lakosság 30 %-át alkották. A Nagymegyeri Református Egyházat Fekets Sándor tiszteletes vezette 1943-ig. Ekkor az egyházközség vezetője Dr. Kathona Géza tiszteletes lett. A képeslapon a két világháború...
Jelentős esemény volt Nagymegyer életében az un. Zárda iskola felépítése. Az építtető a csicsói grófnő, Köröspataky Kálnoky Adél volt. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő szerzetes rendre bízta. A leányiskola, a Szent Elzeár Iskola nevet vette fel. A tanítás három tanteremben, összevont osztályokban folyt. A...
1930-ban ismét népszámlálás volt Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt a városnak. Az ekkor készült képeslapon a város egyik utcája, a mai Komáromi utca látható. A képen a mai polgármesteri hivatal épülete látható, amely abban az időben egy zsidó orvos lakóháza volt. A második képen a nagymegyeri vasútállomás épülete látható, amelyen megfigyelhető, hogy a...
1918-45 között Nagymegyer lakosságának 10%-t a zsidó lakosság alkotta. Ők irányították a város kereskedelmét. A képeslapon Nagymegyeren mai főutcáján látható két zsidó üzlet 1939-ből.
Nagymegyeren 1910-ben tartott népszámlálás alapján 3586 személy élt. A házak száma 641 volt. A városban lévő lakóházak nagy része nádfedeles volt, szorosan egymás mellett épültek. Ez látható a mellékelt képen is. Járdák nem voltak, az utak nem voltak lefedve.
A Dunaszerdahely Komárom közötti vasúti hálózat részeként jött létre 1896-ban a nagymegyeri vasútállomás. Kialakulásakor az állomás közel 2 km-re volt a lakott településtől.
Nagymegyeren a 18. század második felében telepedtek le az első zsidó családok. 1828-ban 105 zsidó lakos élt a városban. Ebben az évben épült fel a hitközség imaháza, a zsinagóga. Területe 14 x 10 m alapterületű volt, két lépcsővel a nők karzatára lehetett feljutni. A zsinagógát 1955-ben lebontották. Egykori két tartóoszlopa a kultúrház falánál lévő emlékoszlopa...
A Csemadok KB Nyelvi Szakbizottságának nyelvjárásgyűjtő szakcsoportja (valamint jogutódja, a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága) az 1980-as és 1990-es években szervezett nyári nyelvjárásgyűjtő táborokat rendezett. 1987-ben Illésházán. A felvételen (balról): Huszár László, Horváth Róza, Bárdos Gyula, Orosz Márta, ?, Kovács László, Madi Ilona, Holub Gabriella.
A Csemadok KB Nyelvi Szakbizottságának nyelvjárásgyűjtő szakcsoportja (valamint jogutódja, a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága) az 1980-as és 1990-es években szervezett nyári nyelvjárásgyűjtő táborokat rendezett. 1987-ben Illésházán. A felvételen Bárdos Gyula és Görföl Jenő.
A képeslapon a Fő utca részlete látható a Járásbíróság épületével, amelynek helyén 1961-ben a mai postaépület épült. „A Járásbíróság épülete földszintes volt, amely a főutcára nézett. (…) A bíróság épülete egyszerű építmény volt, téglalapú alaprajzzal. Főhomlokzatát 10 tengely tagolta szögletes ablaknyílásokkal.” 1911 előtt „az épület falfelületei simák voltak, az ablaknyílásokat vízszintes szemöldökpárkányok díszítették. A bíróság...
A 17. századi várkastély eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd barokk-klasszicista stílusban alakították át. Egykor könyvtár és képtár volt benne. A második világháborúban súlyosan megsérült. T. Fábry János úrnak rokoni szertettel Némethy Kálmántól. Gömörmegye múzeum, Rimaszombat
A 17. századi várkastély eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd barokk-klasszicista stílusban alakították át. Egykor könyvtár és képtár volt benne. A második világháborúban súlyosan megsérült. Római katolikus templom, Szent Orsolya kastély.
A fotót a Lovacskák csapat gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során. Előtérben a Dunai kikötő,rakpart látható gőzhajókkal kiegészülve, a dombon a pozsonyi vár, míg jobbra a Szent Márton- dóm helyezkedik el. A képeslap a 20. századi nagy átépítések előtt készült, egy dunai hajón elhelyezkedve.
