A lévárti híres fürdő sajnos ma már romokban hever. Már csak a történelméről beszélhetünk. A 19. században gyógyvizet találtak a helyi kataszterben. Bázisán Csernus Pál gyógyfürdőt épített ki, amely a század második felében országos hírűvé vált. Beszélik, sokan jöttek mankóval, de itt el kellett nekik dobni a botot, a mankót, gyógyultan mehettek haza. Fabinyi Dezső...
A lévárti híres fürdő sajnos ma már romokban hever. Már csak a történelméről beszélhetünk. A 19. században gyógyvizet találtak a helyi kataszterben. Bázisán Csernus Pál gyógyfürdőt épített ki, amely a század második felében országos hírűvé vált. Beszélik, sokan jöttek mankóval, de itt el kellett nekik dobni a botot, a mankót, gyógyultan mehettek haza. Fabinyi Dezső...
A lévárti híres fürdő sajnos ma már romokban hever. Már csak a történelméről beszélhetünk. A 19. században gyógyvizet találtak a helyi kataszterben. Bázisán Csernus Pál gyógyfürdőt épített ki, amely a század második felében országos hírűvé vált. Beszélik, sokan jöttek mankóval, de itt el kellett nekik dobni a botot, a mankót, gyógyultan mehettek haza. Fabinyi Dezső...
A képeslapon Csicsó község részei láthatók: református templom, utcakép, katolikus templom, kopjafák, Magyarnak maradni emlékpark, I-II. világháborús emlékmű, Lion tó, Tündérrózsa, Hami kanális.
A Nagybalogot ábrázoló képeslapon látható középen a Coburg-kastély, bal felső sarokban a Cifrakert, bal alsó sarokban a ref. templom, jobb felső sarokban a felső-balogi utcasor, jobb alsó sarokban a mai orovi rendelő, egykori jegyzői lak.
Nagymegyernek a 19. század második felében 3241 lakosa volt. A képeslap, amit a dunaszerdahelyi Goldstein Jozsua készített a településről, a mai napig az ismert képeslapok egyike. Rajta látható a város két egyházának temploma. Érdekessége, hogy a katolikus templom képe talán egyedülálló, mert ezt a templomot a századfordulón lebontották (templomot még a 15. században építették). A...
1900-1914 között Nagymegyeren számos új épületet adtak át. Ezek egyike volt a város központjában a Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete. Működése pozitívan hatott Nagymegyer és környéke gazdasági életére.
1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Mindezek mellett ebben a korban is számos problémával küzdött a város. „Nagymegyeren a teljesen járhatatlanok voltak a kocsiutak, elhanyagolt, nyáron örökösen poros, az év többi szakaszában örökösen sárosak a gyalogjárók. Ez alól nem volt kivétel a főtér sem, ahogy ez az alábbi képen is látható.
Nagymegyernek a háború kitörése után 3586 lakosa volt. A népesség növekedése befolyásolta új közintézmények kialakítását. 1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott: új községi óvoda, (a kép jobboldalán) Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete (a kép balodalán) a város főterén. A Csallóközi Hírlap szerkesztői többször foglalkoznak a járdák hiányával a városban....
1930-ban népszámlálás volt Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt Nagymegyernek. A lakosság közel 10%-át a zsidó lakosság alkotta, akik meghatározó szerepet játszottak a város kereskedelmében. Üzleteik nagy része a város főterén volt. Ez látható az 1930-as években készült képeslapon is.
Az 1. világháború kitörése után Nagymegyeren is általános lelkesedés uralkodott. Az emberek többsége elfogadta, hogy ez nem más, mint a magyar nemzet harca a szerbekkel, akiket meg kell büntetni. Bár az első megszorító intézkedések azonnal érvénybe léptek (katonaköteles férfiak kiutazásának korlátozása), a város lakosait mindez kevésbé érintette. A várost megszállta a katonaság, itt történt a...
Az 1938. november 2-i 1. bécsi döntés értelmében Csallóközt – és ezáltal Nagymegyert is – ismét Magyarországhoz csatolják. 1939-ben Nagymegyernek 4644 lakója volt. Az 1939-es év első felében a visszacsatolt területeken a települések főterén ünnepélyes keretek között felhúzták az országzászlót. Nagymegyeren ez az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június 4-én került sor. Az alatta lévő kép...
