A templom, a Hangya üzlet. A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek. A HANGYA stratégiai alapelve...
A képeslapot 1911.október 8.-án adták fel. Spitzer Sándor adta ki. A fotót a Felvidéki Zsiványok csapat gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során (Forrás: Szabó Gergely gyűjteménye – Darabantról rendelte)
A képeslapon a Klapka-szobor látható. A szobornak nagyon vadregényes története van, mivel az idők során többször áthelyezték. 1896-ban állították fel a város főtérén a városháza előtt, de a második világháború után a csehszlovák hadsereg eltávolította és az erődbe száműzte. Itt volt 20 évig. A hatvanas években a város 700.-ik évfordulójára kihelyezték az Anglia parkba. Csak...
A képeslapon a város központi része a Megye és a Nádor utca látható, a Zichy palotával és a Szent András templommal a háttérben. A 20. század hatvanas éveiben itt még közlekedtek autók, ma már gyalogos övezet. A hátoldalon látható, hogy a képeslapot a pozsonyi Tvar nyomda nyomtatta 1958-ban. A fotót a Felvidéki Zsiványok csapat gyűjtötte...
A Lipót kapu az úgynevezett Újvár (Neue Festung) bejárata. A kőtábla alapján ezt a részt Habsburg Lipót uralkodása alatt építették 1663-1673 között. A képeslap fényképe a 20. század elején készült, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia katonái szolgáltak az erődben. A fotót a Felvidéki Zsiványok csapat gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során (Forrás: Gráfel Lajos gyűjteménye).
A képeslap az Osveta N. P. Martin PŠK-Bratislava kiadása a 20. század második feléből. A kastélyt 1956 után felújították, és csaknem 10 évig kultúrházként funkcionált. 1965-ben a TSZ tulajdona, amikor tönkremegy. 1975-ben lebontották.
A fotó a 20. század elején készült, és az erőd bástyáján álló kőszűz szobra látható rajta, mely azt hirdeti, hogy NEC ARTE, NEC MARTE, azaz sem csellel sem erővel! A fotót a Felvidéki Zsiványok csapat gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során (Forrás: Varjú Tamás gyűjteménye).
A vágai községi iskola fenntartója a római katolikus hitközség volt. Miután az Esztergomi érsekség által 1816-ban épített iskola és kántortanítói lakás a XIX. század második felében roskatag állapotba került, egy új, emeletes iskola felépítését tervezték meg. Ehhez Simor János bíboros 1200 forinttal, a község pedig 8000 forint kölcsönnel járult hozzá. Az új iskola homlokzata keleti...
Vága, 1970-es évek közepén Akiket sikerült beazonosítani, balról jobbra: Jalsovszky Ottó, Kamenár István (vőfély), Éliás Magda, Mészáros Imre, Lukács Dana, Szabó Mária, Simkó Imre, Mikula Sarolta. Vőfélyt Vágán a régi világban ,,vőfínynek” hívták.
