Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el. Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a...Read More
A helyi elbeszélés szerint a község első lakói halászok voltak. A mai temetőtől a templom felé vezető út mentén álltak a legrégebbi házak, amelyek közül még emlékeznek az ún. halászházra. Századunk első felére azonban a halfogásnak, de mellette a gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás más formáinak is, csak másodlagos, kiegészítő szerepe lett. A halfogásra Vágon az...Read More
Vágai népszámlálási adatok: Vága, 1910. Ország: Magyarország – Megye: Pozsony vármegye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 036 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 030 (100%), szlovák 5, egyéb 1 fő. Vága, 1941. Ország: Magyarország – Megye: Nyitra és Pozsony megye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2080 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint:...Read More
A vágai községi iskola fenntartója a római katolikus hitközség volt. Miután az Esztergomi érsekség által 1816-ban épített iskola és kántortanítói lakás a XIX. század második felében roskatag állapotba került, egy új, emeletes iskola felépítését tervezték meg. Ehhez Simor János bíboros 1200 forinttal, a község pedig 8000 forint kölcsönnel járult hozzá. Az új iskola homlokzata keleti...Read More
A mátyusföldi Diószegen 1924-ben jött létre az első szlovák iskola. Tallóson 1925-ben, Vízkeleten, Nemeskosúton, Felsőszeliben és Taksonyban 1928-ban, Galántán 1931-ben, s Vágán 1932. esztendőben. A 2023. esztendő júniusában végleg bezárta kapuit (Kubica Adrián polgármester idején) a szlovák és a magyar iskola is, nem szól már többé a tanítási órára hívó csengő sem…Read More
A XIX. század 60-es éveiben a vágai vízimalmok száma 17 volt. A malmok mindegyike – tekintettel a különböző vízállásra 24 óra alatt kb. 8 mérő gabonát volt képes megőrölni. Az 1890-as években a vágai vízi malmok száma 11-re csökkent. Tulajdonosai a község alábbi lakosai voltak: Lukács Márton, Antal József, Fördős Antal, Karácsony Antal, Kozmér Antal,...Read More
Vága község a Kisalföld északi határán, a Vág folyó jobb partján terül el. A Zobori apátság birtokainak a XII. század elejéről származó, rekonstruált rajzán a Vág folyót Wag-ként írták, Vága települést Vaga-ként, Nemeskajalt Quayol-ként, Sopornyát pedig Supurni-ként írták az 1113-ból származó oklevélen.Read More
A falu település-szerkezetét tekintve utcás, halmaztelepülés. A Fő utca a település szerkezetének tengelyét képezi, a közepén kiszélesedik, s itt áll a római katolikus templom. Ebben az utcában elsősorban a módosabb gazdák házai sorakoztak. A felső része volt a Fővég, majd ehhez kapcsolódott a Csincsa, ahol nagyobbrészt az idegenből idetelepült szegényebb réteg lakott. A Fő utca...Read More
Az első vágai tanító, akiről tudomásunk van, Szenczy András volt, aki 1723-ban hunyt el. A történelmi források 1756-tól említik Máttyásovszky Jánost is. A 19. században a vágai iskolában a következő tanítók tevékenykedtek: Laki Pál 1800-tól, Horváth József 1832-től, Takács József 1840-től, Győry István 1844-től – 1895-ig.Read More
Vágán, a 19. században a legjelentősebb tanító, Győry István volt, aki több mint fél évszázadig látta el tisztségét, akit a tanügy területén kifejtett munkájáért elismerésben részesítette az akkori közoktatási miniszter, Eötvös József és tanítóságának 50 éves jubileuma alkalmából üdvözölte az esztergomi érsek is.Read More
Vága plébánosai-lelkipásztorai: Borsos Mihály 1939. 03-tól, Moncz Boldizsár 1939. 04-tól, Kurcz Béla 1939. 09.-től, Bartal Lajos 1941. 09.-től, Andrásfay Ödön 1942. 06-tól, Zsilka Lajos 1949.12-től, Macháček Béla 1950. 04-tól, Wilde József 1951. 04-tól, Lakatos Imre 1958. 06-tól, Zsilinszky Kázmér 1966. 03-tól, Maczkó István 1966. 12-től, Danczi Lajos 1969. 04-tól, 2009-től Lengyel Sándor.Read More
Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el. Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a...Read More
,,… IV. Béla év nélkül, 1235-1270 közt, kelt okleveléből, melyben a Vágvidéki székelyeket, kik egykor saját ispánjuk által terheltetve, hozzá folyamodtak, s kiket ő azon kötelezettség mellett, hogy évenként 100 fegyverest tartozzanak neki és az országnak minden hadjárat alkalmával kiállítani, a sanyargatás alól felment és hű szolgálataik jutalmául abban a kegyben részesít, hogy ezentúl nem...Read More
Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni...Read More
„A XVI. század komoly változásokat hozott a falu életében. A mohácsi vész után rövidesen megindult a török újabb terjeszkedése. 1543-tól az esztergomi érsekség székhelye Nagyszombat lett, s ide került a birtokok gazdasági irányítása is, igaz 1543 után még rövid ideig Vága az Újvári uradalomhoz tartozott. A XVI. század hetvenes éveiben azonban már Vága, Vágszerdahely és...Read More
A templom, a Hangya üzlet. A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek. A HANGYA stratégiai alapelve...Read More
