A fotón a Klapka tér látható a régi egyszintes városházával és a kúttal. Az első komáromi városházát az 1763-es nagy földrengés elpusztította, ezért újraépítették és tornyot is kapott. Sajnos ezt az épületet az 1848-as tűzvész tönkretette, ezért 1875-ben újabb átépítésre volt szükség. Ekkor kapott még egy emeletet. A fotó datálásában ezek a tények segítettek. Mivel...
Vága, 1930. esztendőben Kneif József tanító 1924-ben megalapítja az önkéntes tűzoltószervezetet, amelynek parancsnoka lesz. A fotón a községi tűzoltóság tagjai között, a középütt foglal helyet. A tűzoltók 1927-es névsora és a beosztása: Kneif József (parancsnok), Bugyinszky László (alparancsnok), Nyúl Lajos (szakaszparancsnok), Józsa Ernő (szakaszparancsnok), Bakó Sándor (őrparancsnok) Rajvezetők: Sandula Lajos, Kamenár Pál, Hlavati István Őrvezetők:...
Vága, 1930. évben Őrségbeosztás az 1935. évi tűzőrség alkalmával: Kneif József (parancsnok) Kneif Tibor (titkár) 1. számú őrség: Bugyinszky István (őrparancsnok), Szabó János, Ferencz István, Hulák József. 2. számú őrség: Sandula Lajos (őrparancsnok), Kotrba István, Bakó János, Mészáros Lajos. 3. számú őrség: Szabó István (őrparancsnok), Forró János, Kamenár János, Mucha Ferenc. 4. számú őrség: Forró...
Vága, 1910. esztendőben ,,…1894-ben vagyunk. Az iskola nagy eseményre készül, új tanítót kap a falu. És megérkezik a 19 éves Kneif József, akiről még senki sem sejti, milyen pótolhatatlan szerepet játszik majd az elkövetkező évtizedekben a falu életében. Olyan… emberré válik, akiről csak tisztelettel lehet beszélni. Fáradhatatlan, a tanítványaiért, a faluért élő emberré. Olyanná, aki...
Vága, 1939. október 1. Kneif Tibor, papnak tanult, de a pappá szentelése előtt beleszeretett Pethő Ilona tanárnőbe, akit feleségül vett. Tanítói pályára lépett, s később a Vágai Katolikus Iskola igazgatója lett. Hazavesztés után (politikai okokból 48 órán belül) Magyarországra kellett költözniük, Esztergomban találtak új otthonra. Kneif Tibort, Esztergomban, a Kereskedelmi Szakiskola vezetésével bízták meg. Felesége,...
A kocsin fehér kosztümben az adományozó nagynénje, Pósa Gézáné Bodon Ilona. Varga Dénes (kocsis), mellette Bodon Lajos. Áll Bodon Lajosné Pósa Ilona, mellette ül Pósa Gézáné Bodon Ilona.
A kocsisok munka közben megálltak a tónál, hogy lovaikat megitassák. A kocsi mellett id. Gyurcsovics József az 1950-es években Haraszt majorban, amely félúton fekszik Bajcs és Perbete között.
A járás énekkarai a közös felvonulás előtt Galántán a járási székhely előtti téren. A faluneveket csak államnyelven írták ki, a felsőszeli énekkar is vár a rendezők utasítására. A meleg vasárnap délután emlékezetes marad, ahogy a fellépőruhában végiggyalogoltak a városon egészen a szabadtéri színpadig. Ennek ellenére örömmel áldoztak a kóruséneklés oltárán a szeliek is.
A felsőszeli vegyes kar ismét részt vett a galántai Kodály Napokon. Nemcsak a járás énekkaraival közösen a nyitószámban, de lehetőség nyílt az önálló bemutatkozásra is. A gálán egy számot énekeltek.
A képeslapot a ráírt szöveg alapján egy csehszlovák katona küldhette a családjának, 1938-ban. A képeslapon Komárom egyik ikonikus épülete a Tiszti pavillon látható, melyet 1858–1863 között építettek neogótikus stílusban. Eredetileg az Osztrák–Magyar Monarchia császári és királyi hadseregének tisztjei és családjaik laktak benne és tiszti kaszinó is működött itt. Ma kulturális központként működik, továbbá egy részében...
A fényképen dédnagyapám családjával látható az 1950-es években. A kép valószínűleg a vár bejáratánál készült. A család korabeli, hétköznapi viseletben áll a kamera előtt: a férfi kalapot és hosszú kabátot visel, a nő fejkendőben és szintén hosszú kabátban látható, a kisfiú pedig sapkát és kabátot hord. A fotó hitelesen megörökíti az időszak mindennapi öltözködését és...
Galambposta már az ókori Egyiptomban létezett és még a két világháborúban is használták őket üzenetküldés céljából. A postagalambok elképzelhetetlen nagy távolságakat tudtak megtenni. Komáromban a postagalambokkal való foglalkozás (tenyésztés, tréningezés és versenyeztetés) az 1960-as években kezdődött. Itt tenyésztették ki a világhírű Komáromi Bukógalambot is. A fényképen a klub tagjai láthatók. Fénykép keletkezésének időpontját pontosan nem...
A képen dédnagyapám látható, aki az 1950-es években a hajógyárban dolgozott. A fotó munkahelyi portréként készült, és hűen őrzi a korszak hangulatát, amikor a nehézipar a mindennapok meghatározó része volt. A kép egyszerre személyes családi emlék és helytörténeti érték.
Az 1947-es csehországi deportáláskor Felsőszeliből az egyik vagonba három család került, Deák Alajos, Horváth István és Deák Géza családja. Podbořanyban szálltak ki, ahol a gazdák kiválogatták őket. Deák Géza családja Blšany faluba, németül Flöha-ba került. Mezőgazdasági munkákban vettek részt, a gyerekek cseh iskolába jártak. A komlószedés nagy munka volt, a képen láthatók: Felső sor: 2....
