Vága, 1939. október 1. A fotón: Renács Ede (balról), Bugyinszky Ferenc, Forró József, Kajaba Éva (apja jegyző volt), Kubányi István, Józsa Ernő, Józsa Edit, Józsa Ferenc (a koszorúval), Zsigó Ferenc, Józsa Ferenc (Petus), Takács László, Józsa Ferenc (Burzsuj)…
Vága, 1939. október 1. A visszatért édes szülőfalunknak: az elszármazott vágaiak tábora. – felirat áll a vágai Országzászlón. Alsógöd, Vác, Budapest, Nyircsaholy, Alag, Sopron és a többi anyaországi falu, város volt vágai lakói gyűjtést szerveztek és Országzászlót csináltattak szeretett szülőfalujuknak.
Vága, 1939. október 1. A fotón: Boledovics Ferenc (balról), Józsa Tibor (1948-ban kitelepítve Magyarországra), Forró István, Pankó Sándor (tanító), Bugyinszky Jánosné (született Józsa Margit), Bugyinszky Gyuláné (született Kotrba Margit, fekete kendővel), Bugyinszky Magdolna, Hunyad Ilona (fekete kalapban). A II. világháború után, a jogfosztottság éveiben, a Józsa Ernő négytagú családját és a Bugyinszky János öttagú családját...
Vága, 1939. október 1. A Hősi emlékmű és Országzászló felavatási ünnepélyén. A Hősi emlékmű és Országzászló emlékművet Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. A felavatási ünnepélyen részt vett vendégek: Jaross Vilmos főispán, báró Majthényi József alispán, Dr. Szabó Károly főjegyző, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő és a frontharcosok nevében,...
Vága, 1939. október 1. Akiket a fotós megörökített és akiket sikerült beazonosítani: Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő és kormányfőtanácsos (szemüveges), Apponyi Ferenc, Apponyi Teréz, Hunyad-Hulák János (kispesti vendéglős), Lengyelfalussy József (galántai esperes-plébános), Kneif Tibor (iskolaigazgató), Moncz Boldizsár (vágai plébános), Bugyinszky Margit Gabriella, Forró Ilonka, Józsa Editke, Kajaba Évike…
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. Hlavaty Lajos hadiárva Hlavaty József hősi halott édesatyja és hős bajtársai emlékére szaval,
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. Az egyházközség babérkoszorúját Ürge József, plébános viszi.
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. vitéz Biskoroványi Ernő gondozásba átadja az emlékművet Ferenczei József törv. bíró-, egyházközségi gondnoknak.
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. Komjáthy István az ünnepély főrendezője, a Cecília Kórus Páldi Vilmos karnaggyal, dr. Sikabonyi Miklós a magyar hősökről szaval, Hlavaty József községi bíró.
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. vitéz Biskoroványi az emlékművek bizottságának elnöke és az emlékművek megvalósítója, avató beszédét mondja.
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. Ürge József plébános megáldja a Hősök emlékművét.
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. Hucskó Mária hadiárva atyja és hős bajtársai emlékének hódol költeményének elszavalásával.
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. Ferenczei József egyházközségi gondnok és törv. bíró.
1981. április 3-án az Erdélyi János Napok keretén belül megszervezett Bartók-emlékhangversenyen népdalfeldolgozásokat énekel a Pedagógus Énekkar, Kovács Aladár vezényel.
A szakszervezetek háza előtt balról: Pusztai József Királyhelmec mellől, Nagy László Léváról, Mihályi Molnár László Perbenyikről, Kiss Mihály Búcsról. Az akkori főszervező, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya a Jókai-napokra meghívta az amatőr rendezőket is, akik a versenydarabokat „ellenzsűrikánt” értékelték.
Balról jobbra: Józsa Júlia (született: Szlízs), Józsa Ernő, Józsa Tibike, ifj. Józsa Ernő, Józsa Béla. A fotón látható Józsa családot, 1948-ban a csehszlovák hatóságok kitelepítették a magyarországi Bácsalmásra. Közénk tartoztak, a vágai közösség részei voltak, de a hatalom kegyetlen akaratából elszakították tőlünk őket. A három fiú közül a legnagyobb, ifj. Józsa Ernő Vágán maradt, mert...
Vága, 1940-es években Ez a családi ház a Hősök emlékműve és a Szentháromság-szobor közötti házsoron található. Azóta a ház külalakja, környezete is sokat változott. Régen a Józsa család lakott benne az 59-es házszámmal, ma a 470-es házszám alatt van jegyezve. A régi szép időkben a ház oromzatán ott volt a magyar címer meg a családfő...
A Csemadok 30. évfordulóján a műsor végén az összes szereplő közösen énekelt a színpadon. A díszlet festett motívum szalagjai között a szervezet neve és a 30-as szám látható.
Vága, 1987. évben A goju-ryut karatézók: Szabó Adrián (balról), Szabó Róbert, Farkas Marian és Vontszemű Roland. Az 1980-as évek második felében még voltak karate edzések is a községi kultúrházban.
A Kuzmik kastély előtt, Psenák Sabla Irén, Polozsányi József („bótos” volt, Veszna volt a boltja) Kácser Magda, gyerekek balról Kácser Magda, Polozsányi Dodi, Kácser Stano, 1958-ban.
A Szarvassy kastély parkjában Sabla József (Tyatya) dolgozott. Az utat szitált kaviccsal kellett feltölteni. A parkban a Szarvassy család rokona az 1910-es években.
