Vága, 1960-as években Vágán, az egyházi év sorrendjében a következő körmeneteket tartották: 1. virágvasárnapi körmenet 2. feltámadási körmenet 3. búzaszentelő körmenet Szent Márk napján 4. Flórián-napi körmenet 5. keresztjáró napok 6. Szentháromság vasárnapi körmenet 7. Úrnapi körmenet 8. Jézus Szíve vasárnapi körmenet 9. körmenet Mindenszentek napján Lakatos Imre 1958-tól 1965-ig volt Vága község plébánosa.
Vága, 1940-es években Az Úrnapja katolikus főünnep az eukarisztika tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. A húsvéti időt lezáró pünkösd vasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá. Vágán is általános szokás a körmenet és a sok virágdísz. A körmeneten négy stáció van: négy virágokkal díszített oltárt állítanak, amelyet a pappal...
Vága, a XX. század első felében A XX. század első felében még kilenc egyházi körmenetet tartottak a község hívői. A XXI. század elejére már elmaradt a Búzaszentelő körmenet (április 25.), a Keresztjáró napok (áldozócsütörtök előtti hétfő, kedd, szerda), a Szentháromság vasárnapi körmenet, és a Mindenszentek napján (november 1.) tartandó körmenet. A többi körmenethez, az egyházi...
Vága, 1960-as évek végén Kertalján halad az egyházi körmenet, főútról letérve a temető felé tartanak. Pontosan melyik évben is készülhetett a fotó? Magam se tudom, mert a fotón látható ismerős erbereknek a lelkük már rég fenn van az Istennél…
Egyházi méltóságok, ha találkoznak… Balról jobbra: Végh László (Nemeskajal), Danczi Lajos (Vága), Heriban László (Galánta), Harsányi Gyula (Szenc), Ján Sokol (Szered).
Emlékezetes esemény volt a felsőszeli evangélikus gyülekezetben az egyházmegyei gyűlés (konvent), melyre 1969. július 5-én került sor. Francisci lelkész kérésére a hívek összefogtak és adományaikkal, ill. munkájukkal biztosították a nagy esemény megvalósítását. A képen a magyar és szlovák hívek pózolnak a kultúrház udvarán, kezükben egy-egy nagy tál süteménnyel. Az asszonyok már egy héttel előtte elkezdték...
Az egyetemes magyar kultúra országhatárokon átnyúló kapcsolódása szellemében, a felvidéki és a Szlovéniában élő magyarság immár évtizedes közvetlen kapcsolatait ápolva és elmélyítve, továbbá a muravidéki és a csallóközi magyarság széleskörű szakmai együttműködése céljából, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (a továbbiakban: MNMI) és a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (a továbbiakban: Csemadok) a 2001. évi együttműködésüket...
A fotót a Megyerkőcök csapata gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során. Ekecsi zarándokokról készült az alábbi kép Szentantalban / a Somorjához közeli Bacsfán/ 1915-ben. Szentantal volt a mi csallóközi „Csíksomlyónk”. 1715-től minden évben elzarándokoltak oda a csallóközi, mátyusföldi, vagy még távolabbi katolikus hívők. Az ekecsiek eleinte gyalogosan vagy szekereken tehették meg az egész utat, majd az...
A városházával szemben a Templom téren található szökőkút az 1965-ös árvizet követő páratlan összefogásnak állít emléket. Az 1970-ben készült „Elemek találkozása” elnevezésű emlékmű Karol Paluš építész munkája.
A Csemadok barti alapszervezete 1970-ben, Kónya József 1957-ben írott színművének „Éles Marika menyasszonyi fátyla” előadásával aratott nagy sikert itthon és a környező településeken.
Nagybalogon 1970-ben Molnár sz. Kiszlinger Jolán eljegyzésén kb. 40 ember vett részt. Az eljegyzés szóvivője, vagyis a násznagy Pál Dénes volt. A képen őt láthatjuk, amint átvette a menyasszony ajándékkosarát a vőlegénytől, a Jánosiból érkező Molnár Elemértől.
Képen a helyi május elsejei felvonulás látható, pontosabban a helyi Vöröskereszt és a Nőszövetség tagjaival az 1967-68-as évekből. A táblán az „Egészséggel a békéért” felirat olvasható.
Az első szentáldozás már szombaton délután kezdődött a gyóntatással. Az elsőáldozó gyermekekkel együtt a szülők és a keresztszülők is elvégezték a szentgyónást. A vasárnap igazi szeretetteljes nap szokott lenni. Vasárnap délután litániával és szentségkitétellel ért véget.
Vága, 1935. esztendőben Első szentáldozási emlék 1935. Bugyinszky Magduska és Ella – írták a fotó hátuljára. 1945. év után, mikor jöttek a hontalanság évei, a Csehszlovák kormány politikája miatt, a Bugyinszky János öttagú családját is Magyarországra költöztették.
