A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített....Read More
A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített....Read More
A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített....Read More
A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített....Read More
A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített....Read More
A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített....Read More
A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített....Read More
A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített....Read More
A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített....Read More
Az 1970-ben először megrendezett Szenci Tavasz tácdalfesztiválon – amelyet a szenci Orion zenekar kísért – és a Csemadok pozsonyi járási bizottsága rendezett fellépett a rétei zenekar is. 1972-ben (1973-ban) két énekesét – Molnár Zoltánt és Varga Sándort kísérte. A fesztivált a szenci EFSZ (Fehér Őkőr) nagytermében rendezték, ahol a 70-es évek elején többek között az...Read More
Az 1902-ben létrehozott egyházi iskolát, az ún. Zárda iskolát, Kálnoky Adél grófnő alapította. Az 1. világháború után is az ún. Zárda iskolát a Szent Elzár római katolikus leányiskolát Nagymegyeren, a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek vezették. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira nővér lett. A tantestület további tagjai: Bujna Lujza nővér, Bukovy Hedvig tanítónő, Zálezsák...Read More
A Szetháromságot 1873 ban építtette Keszőcze Imre és felesége Katona Rozál, gyermektelen házaspár. Minden vagyonukat az Illésházi egyházközösségre hagyták örökül. A végrendelet 1883. augusztus 25-én lépett érvénybe Katona Rozál halálával (aki élt 66 évet). 1988. augusztus 9-én a falurendezés keretén belül az emlékművet az útépítés miatt át kellett helyezni. Az emlékművet 1990. június 15-től június...Read More
Az úrnapi körmenet egyik sátra az 1930-40-es években a „Szentháromságnál” állt (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). A 12 éve szlovákok által készített egyik úrnapi sátor (oltárik, búďička) 2005-ben a vizsgált szakrális kisemléknél került felállításra (Ľudmila Červenáková, szül. Šúňová, 1944). Forrás: Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei, Komárom 2005. 139. o. Néhány éve...Read More
Vága, 1939. október 1. Vasárnapi szentmise (10:15 órától) a római katolikus Szent Miklós-templom előtt, a Hősök emlékműve és az Országzászló felavatási ünnepélye alkalmából.Read More
Vága, 1970-es évek végén Kultúrházban, az idősek ünnepségén. Elöl ülő nénik: Kubica Mária (született Boledovics), Józsa Teréz (született Karácsony), Kamenár Rozália (született Mészáros).Read More
A nemesradnóti színjátszó csoport tagjai: Gál Piroska, Pósa Dezső, Bettes István, Bodon Gyula. A fénykép az „Én vagyok a falu rossza egyedül” című színdarab bemutatása előtt készült Nemesradnóton a templom előtt.Read More
A nemesradnóti színjátszó csoport tagjai Bodon Lajos kántortanítóval: Gál Piroska, Pósa Dezső, Bettes István, Bodon Gyula. A fénykép az “Én vagyok a falu rossza egyedül” című színdarab bemutatása előtt készült Nemesradnóton a templom előtt.Read More
A fénykép az “Én vagyok a falu rossza egyedül” című színdarab bemutatása előtt készült Nemesradnóton a templom előtt. A faluban komoly kulturális élet folyt, fiatal házaspárok voltak ennek a színdarabnak is a szereplői. Hála Bodon Lajos vezetésének. Hegedűvel: Bodon Gyula. Előtte állnak balról: Túróczi Gézáné Koós Ilona, Pósa Béláné Varga Jolán, Bettes István, Pál Aranka, Pósa...Read More
Vága, 1984. esztendőben Balról jobbra: Adamkó Péter, Józsa András, Károly Judit (Kozmérné), Zsigó Zoltán, Adamkó Mária (született Kozmér), Dubnicska László, Forró Anna (született Takács), Zsigó Ferenc, Karácsony Viola (Andriszákné), Juhász Aladár, Forró Attila. 1984-ben a Spanyolul tudni kell című színművel ismerkedhetett meg a közönség.Read More
Vága, 1970-es évek első felében A színjátszó csoport tagjai, a régi táncterem színpadán. Hátsó sor, balról jobbra: Bugyinszky János, Mészáros Tibor, Kubica Zsigmond, Forró Vilmos, Zsigó Ferenc, Szabó László, Dubnicska László, Takács Imre. Középső sor, balról jobbra: Majerník István, Kamenár László, Adamkó Anna, Puskás Katalin, Nyári Éva, Sandula Bea, Forgács Magdolna, Sandula Edit. Legelöl: Bugyinszky...Read More
Vága, 1960-as években Amatőr színjátszók: Puczoló Lídia (Jalsovszkyné) és Forró István. A múlt század 60-as éveiben a következő színművel ismerkedhetett meg a közönség: Radúz és Mahuliena, Fehér Anna, Baj van a szerelemmel, Szegény gazdagok, Annuska, Légy jó mindhalálig, Ha az asszonynál a gyeplő, Ingyenélők, Senkifia, Lakásszentelő, Bújócska, A tanítónő, A vén szerelmes, Dalol a nyár.Read More
Vága, 1960-as években Az Asszonyháború Chijósában című színdarab gyakorlása közben. Hátsó sor, balról jobbra: Kamenár László, Forró Rozália-Mónika (Józsáné), Majerník Gyula, Majerník István, Sandula Mónika (született: Sandula), Szabó László. Középső sor, balról jobbra: Puczoló Lídia (Jalsovszkyné), Józsa László, Zsákovics Valéria, Zsákovics István, Boledovics Irén (Józsáné), Kiácz Ernő. Legelöl: Kertész Edit és Nagy Dénes.Read More
Vága, 1960-as években Hátsó sor, balról jobbra: Zsigó Irén, Jalsovszky Lajos, Forró Rozália-Mónika (Józsáné), Józsa Ferenc, Bakó István, Boledovics Irén (Józsáné). Első sor, balról jobbra: Karácsony László, Forró Ernő, Kiácz Ernő.Read More
Vága, 1970-es évek végén A legendás vágai színjátszó társulat. Állnak balról jobbra: Zsigó Zoltán, Konkoly Jana, Dudás Vilmos, Szabó Éva, Dubnicska László. Ülnak balról jobbra: Adamkó Mária, Zsigó Zoltán, Andriszák Martin, Forró Anna, Kamenár Ivett, Zsigó Ferenc.Read More
Vága, 1980. esztendőben Siposs Jenő: Nagy baj az agybaj című színdarab előadása, a községi kultúrház színpadán. Színjátszók, balról jobbra: Dudás Vilmos, Dubnicska László, Zsigó Zoltán, Adamkó Mária.Read More
Vága, 1970-es évek második felében A községi kultúrház színpadán, az akkori színjátszók: Szabó Mária (balról), Dubnicska László, Forró Anna, Zsigó Ferenc, Németh János, Forró Rozália, Turza Emília, Kamenár István. ,,Zsigó Ferenc 1933-ban lépett először közönség elé egy pásztorjáték szereplőjeként, majd az ötvenes évektől együtt játszott rendezőtársával, Forró Annával. A színjátszás életformájukká vált. Igazi megszállottak, elhivatott...Read More
Vága, 1970-es évek végén Amatőr színjátszók a községi kultúrház színpadán: Hornyák Jana (balról), Kamenár István, Szabó Éva, Kubica Ödön. ,,És kik irányították a munkát? Ismét csak két tanító: Kertész Edit és Szolgai Szilveszter. Az 1955-ben Vágára költözött Kertész Edit, szlovák tanító létére a Csemadokban folytatta azt a munkát, melyet már 19 éves korában elkezdett a...Read More
