Vága, 1970-es évek közepén Vedrődi Gábor, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság katonája. Aki az akkori ország legnyugatibb fekvésű városában, Ašban volt határvadász, az 1970-es évek közepén.Read More
Vága, 1970-es évek elején Állnak balról jobbra: Vedrődi Lajos, ifj. Vedrődi Tivadar, Vedrődi Gábor. Ülnek: id. Vedrődi Tivadar és a felesége, Vedrődi Mária.Read More
Galánta, 1935. esztendőben A vágai Józsáék, akik vendégségben jártak a galántai Csizmadia családnál. Hátsó sor, balról jobbra: Józsa Ferenc, Csizmadia, Józsa Erzsébet. Első sor, balról jobbra: Józsa Jolán, Csizmadia Aranka, Csizmadiané, Józsa Edit, Józsa Terézia. A fotón lévő Csizmadia volt a galántai főmolnár, a Józsáék meg Vágán laktak a mai 470-es házszámmal ellátott családi házban.Read More
A szüreti felvonuláso Felsőszeliben a táncosok több helyen megálltak és cigányzenére táncoltak, ezzel is csábítva a lakosokat az esti mulatságba. A fiúk kapuvári verbunkját Kontár Gyula kapta lencsevégre. A kultúrház előtt az utcán táncolnak, mögöttük a menet egy része, a lányok és Jánoska Aladár bandája muzsikál. A táncosok balról: Deák Béla, Bartos László, Bartos Lajos,...Read More
Elképzelhetően az 1980-as években Nagylúcson, a Tavaszi szél… járási versenyén, ahol a lúcsi népdalkör és vezetője, Habán Ottó volt a vendégfogadó, a Csemadok Dunaszerdahelyi járási bizottsága szervezésében. …Read More
A győztes alistáli csapat tagjai: Bartalos Klára, Varga Márta, László Erzsébet „Ifjú szívekben élek” címmel az Ady-vetélkedő kerületi döntőjének megrendezésére került sor Dunaszerdahelyen. A szervező bizottság elnöke Molnár József, a helyi Művelődési Ház igazgatója, a zsűri elnöke Mag Gyula, a Csemadok Központi Bizottságának tagja volt. A versenyző hat csapat közül az első a dunaszerdahelyi járást...Read More
A versenyzők és a zsűri „Ifjú szívekben élek” címmel az Ady-vetélkedő kerületi döntőjének megrendezésére került sor Dunaszerdahelyen. A szervező bizottság elnöke Molnár József, a helyi Művelődési Ház igazgatója, a zsűri elnöke Mag Gyula, a Csemadok Központi Bizottságának tagja volt. A versenyző hat csapat közül az első a dunaszerdahelyi járást képviselő alistáli lett.Read More
Vága, 1960-as években Alvégi nénik üldögélnek az utcán, balról jobbra: Szabó Gizella (született: Renács), Forró Borbála (született: Klaszta), Polakovics Borbála (született: Forró). A község Fő utcájának a felső része volt a Fővég, majd feljebb a Csincsa következett s az alsó részét pedig Alvégnek nevezték, tovább a Majsín terült el.Read More
A virágvasárnapi villőzés szokása az egész magyar nyelvterületen csak Zoboralján ismert. A képen a háttérben látjuk a szalagos („hajkötős”) faágat, a villő jelképét.Read More
Bal oldalt hátul a szemüveges Chalupeczky József, jobb oldalt Asztalos Erzsébet hitoktató, aki az ógyallai magyar iskolában (rövid ideig?) tanított hittant.Read More
Vága, 1939. március 14. A katonai bevonulást követően az addigi polgári közigazgatást katonai követte. A katonai közigazgatás a visszacsatolt területeken a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar rendeletei alapján el volt zárva az anyaországtól. Az érintkezés korlátozása mellett a visszacsatolt területeken kizárólag csak a Felvidéki Magyar Párt szervezkedhetett, a sajtótermékek közül egyedül a Budapesten kiadott Felvidéki Magyar...Read More
Kolozsvár, 1940. november 21. Vitéz Czakó Ferenc (jobbról a második) a harcostársaival és egy helybeli hölggyel, aki kalotaszegi népviseletben látható. A gyűjtésem és kutatásom során eddig öt vágai vitézről szereztem tudomást, akik: vitéz Bakó István, vitéz Czakó Ferenc, vitéz Vágvölgyi István, vitéz Takács Ferenc (nagy ezüst fokozat) és vitéz Kubányi Lajos. A vitézi rend magyar...Read More
Vága, 1940-es évek végén Az 1860-as években még 17 vágai tulajdonban lévő vízimalom működött a Vág vizén. A fotón az egyik utolsó, gabona őrlésére szolgáló vízimalom (Kiss családé) a Vágon. A vízkerék mellett: Bakó László és Józsa Edit.Read More
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát,...Read More
