Vága, talán 1939. március 14. Andorka Rudolf ezredes (A Magyar Királyi Honvédség vezérkari ezredese) és Rudolf Viest tábornok (A két világháború közti Csehszlovákia egyetlen szlovák származású tábornoka.) 1939. március 2-ai budapesti megállapodása szerint a kölcsönös területcsere 1939. március 14-én 12 órakor történt. A megállapodás szerint a Galánta szomszédságában lévő Barakony és Gány Cseh/Szlovákiához került. Ugyanakkor...Read More
1983-tól szervezik a Vág-parti randevút – bár időközben Vág menti találkozóra módosult a rendezvény neve. Főleg a népművészet kap teret, a testvértelepülésekről és az egész járásból hívnak szereplőket. Kürt, Zsitvabesenyő, Nagykér, Tardoskedd hagyományőrző csoportjai nem hiányozhatnak. „Volt, hogy témát adtunk: aratást, népi lakodalmat, adventi szokásokat, szüreti ünnepséget kellett feldolgozni, vagy csak katonadalokkal, más évben kizárólag...Read More
1983-tól szervezik a Vág-parti randevút – bár időközben Vág menti találkozóra módosult a rendezvény neve. Főleg a népművészet kap teret, a testvértelepülésekről és az egész járásból hívnak szereplőket. Kürt, Zsitvabesenyő, Nagykér, Tardoskedd hagyományőrző csoportjai nem hiányozhatnak. „Volt, hogy témát adtunk: aratást, népi lakodalmat, adventi szokásokat, szüreti ünnepséget kellett feldolgozni, vagy csak katonadalokkal, más évben kizárólag...Read More
1983-tól szervezik a Vág-parti randevút – bár időközben Vág menti találkozóra módosult a rendezvény neve. Főleg a népművészet kap teret, a testvértelepülésekről és az egész járásból hívnak szereplőket. Kürt, Zsitvabesenyő, Nagykér, Tardoskedd hagyományőrző csoportjai nem hiányozhatnak. „Volt, hogy témát adtunk: aratást, népi lakodalmat, adventi szokásokat, szüreti ünnepséget kellett feldolgozni, vagy csak katonadalokkal, más évben kizárólag...Read More
1983-tól szervezik a Vág-parti randevút – bár időközben Vág menti találkozóra módosult a rendezvény neve. Főleg a népművészet kap teret, a testvértelepülésekről és az egész járásból hívnak szereplőket. Kürt, Zsitvabesenyő, Nagykér, Tardoskedd hagyományőrző csoportjai nem hiányozhatnak. „Volt, hogy témát adtunk: aratást, népi lakodalmat, adventi szokásokat, szüreti ünnepséget kellett feldolgozni, vagy csak katonadalokkal, más évben kizárólag...Read More
1983-tól szervezik a Vág-parti randevút – bár időközben Vág menti találkozóra módosult a rendezvény neve. Főleg a népművészet kap teret, a testvértelepülésekről és az egész járásból hívnak szereplőket. Kürt, Zsitvabesenyő, Nagykér, Tardoskedd hagyományőrző csoportjai nem hiányozhatnak. „Volt, hogy témát adtunk: aratást, népi lakodalmat, adventi szokásokat, szüreti ünnepséget kellett feldolgozni, vagy csak katonadalokkal, más évben kizárólag...Read More
Gyökeres György fotográfus, Tisza Nagy Menyhért festő, Bodnár Gyula újságíró. Balról az asztal túloldalán ülő szemből, az első, a könyöklő, Dobos László, író, szerkesztő, műkritikus, politikus.Read More
Vága, 1970-es évek első felében Akik a fotón vannak, balról jobbra: Mészáros Imre, Lakatos István, Gyeváth Roman, Éliás Magdolna, Kamenár Erzsébet, Takács Miroslav, Kubica Szilvia, Zsúrek András, Zelinka Ildikó, Zsigó Marian, Kamenár János (tűzoltó), Bugyinszky György, Szabó Jaroslav, Jalsovszky Ferenc (tűzoltó).Read More
Vága, 1939. március 14. Az iskolával szembeni családi ház, amelyikben az akkori községi bíró (Sandula Lajos) lakott ma már nem áll. A község központjában lévő házon magyar zászlót lenget a szél, a ház előtt meg a falu lakossága várja a bevonuló magyar katonákat. www.filmhiradok.nava.huRead More
Vága, 1970-es évek első felében A cukrászda előtt: Sas Gyuszika, Sas Petike, Bakó Imike, Jalsovszky Enikő, Jalsovszky Ivi, Józsa Vilmos, Szabó Róbert, Kiácz Róbert, Adamkó Vilmos és a Jalsovszky család.Read More
Bart községben a templom teljesen megrongálódott a II. világháború idején. Így a szentmiséket az iskola államosítása után a plébánián tartották.Read More
Az 1935/36-os V. évfolyam látható a képen, középen a tanítónő, Vaskó Lenke, aki tíz évet tanított Felsőszeliben. Tanítványai szerették és tisztelték. A „mezítlábasok”, ahogy Kodály is nevezte régi pajtásait, itt is láthatóak.Read More
Az 1851-ben átadott Párkánynána–Pozsony között a 135 km-es vonalszakasz egyik megállóhelye, az akkori 53 sz. őrházzal. A megálló Szenc előtt kb. 4 km-re van, a falutól még ma is egy km-re. A felvétel 1910-ből származik, rajta a vasútőr Rákoczy Ferenc. Az épület máig eredeti állapotában található.Read More
