Két lány viseletben. A francia Disdéri szabadalmaztatta 1854-ben a társadalmi kapcsolatok egyik nélkülözhetetlen eszközének – a névkártyának – fotográfiai megfelelőjét, a fényképes vizitkártyát (visit portrait). Ennek a névjegy nagyságú képnek a mérete jellemzően 5.4×9.2 cm volt, melyet egy 6.3×10.5 cm-es kartonra ragasztottak fel. Az 1870-es évek elején kezdett teret hódítani és elterjedni az un. kabinetkép,...Read More
Nemesradnóti gyermekeket láthatunk a képen. Pósa Elemér ragályi és Pósa Erzsébet Rozália gyermekeit: Pósa Jolánt (1925-2007) és Pósa Elemért (1930-2016).Read More
A katolikusok egyik nagy ünnepe az Úrnap, pünkösd után két héttel körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenetet mindig a csütörtökre következő vasárnap tartják. Ez a nap az egyházhoz tartozás legünnepélyesebb hitvallása. A hozzá való készülődés már jóval előtte megkezdődik. Megbeszélik, mely utcákban és kinek a háza előtt lesz az oltár. Falunkban is négy oltárt szoktak állítani,...Read More
Ezen a képen (1992) az Alszeg utcai oltárhoz közeledik a menet. Elöl ministráns viszi a keresztet, utána a Mária-szobrot viszik, tetejéről fehér szalagokat tartanak a lányok körben és fehér ruhában szépen tartják Máriácska felett a szalagsátrat. A lányok mellett haladnak a váltók is, akikkel időnként cserélkeznek. Utánuk látható a két fiatal Mária-zászlóval és a kereszttel....Read More
A vékiek Ógyallán rendszeresen állítottak a múltban is úrnapi sátrat. Az adatközlő még Mátyás Pista bácsi udvarában, a templomkertben Hegyi Anna mérnöknő szervezésében készült a sátor. (Zelenák Szilveszterné Rákász Erzsébet sz. 1933 közlése 2006-ban) Néhány éve már fix „sátrakat” használnak a templomkertben.Read More
Képen az Úrnapkor készített színek egyike látható az 1950-es évekből. Ma már sajnos feledésbe merülnek ezek a régi szép hagyományok. Már csak a templomkertben készítenek szimbolikus sablonos színeket. Egykor az Úrnap egész napos ünnep volt, már szombaton készültek a vasárnapi ünnepre. A vasárnapi szentmisével kezdődött, és az Úrnapi körmenettel ért véget. A faluban több helyen...Read More
Vága, 1970-es évek közepén Utcai hokisok, ami abban az időben oly természetes volt. A fotó, az akkori Új utcában (Alsószerdahely felől jövet az első utca jobbra) készült. Hokisok állnak, balról jobbra: Török Miklós, Kamenár Igor, Hlavaty Ernő, Lulovics Miroslav, Bakó Imre, Mikula István, Sas Gyula. Guggolnak, balról jobbra: Forró Miroslav, Jalsovszky Zoltán, Zsigó György, Puskás...Read More
Vága, 1950-es évek végén Az úttörőket (felső tagozatosok) a pionírokról nevezték el, akik Észak-Amerika bátor telepesei voltak. Egyenruhában állnak balról jobbra: Forró Zsuzsa, Szabó Edit, Krizsan Júlia, Andriszák Rozália, Szmorada Mária, Sandula Erzsébet, Kiss Katalin, Jalsovszky Erzsébet, Józsa Etela, Becse Anna. Guggolnak balról jobbra: Kamenár Zsuzsa, Ferenc Anna, Andriszák Éva, Forró Mária, Szabó Katalin, Takács...Read More
Vága, 1960-as években Hátsó sor balról jobbra: Puskás Etel, Kudri Piroska, Szlízs Mária, Szabó Márta, Szlízs Róbert, Práger Györgyi, Kamenár Erika, Németh Magda (zászlóvivő), Szlízs Lídia, Józsa István, Szabó Terézia, Zsigó Éva, Kotrba Éva, Bakó Erzsébet, Jakoda Tibor (tanár). Guggolnak balról jobbra: Forró László, Gyeváth Róbert, Forró Albert, Bakó Róbert, Nyári Mihály, Polakovics Ferenc, Forró...Read More
A szocializmus éveiben a karácsony nem a Kis Jézus születését jelképezte, hanem a Télapó jött el a Szovjetúnióból, esetleg csak „fenyőünnep” volt. Az úttörők elengedhetetlen jelképe a piros nyakkendő volt.Read More
Vága, 1970-es években A Vágai Kilencéves Alapiskola úttörői (szlovákul: pionier) az iskola egyik osztályában. A létező szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége tagja volt a szervezetnek, amelyben a kommunista ideológia nevelés döntő szerepet játszott.Read More
