A fénykép 1940-1950 között készült. Képen a barti tisztlányok csoportja látható, név szerint: Bartal Magdolna, Valent Magdolna, Balog Ilona, Szőköl Franciska, Csókás Teréz, Csákvári Magdolna.
Kik is voltak a tisztlányok? Hajadon lányok, akik a templom gondozásáért feleltek. Tisztán tartották, kidíszítettek. Friss virágot hoztak a vázákba. Ez nagy tisztességnek számított egy lány számára.
A tisztlányok feladatai közé tartozott az Úrnapi színek (sátrak) készítése. Az úrnapi körmenet alkalmával a pap megállt a hívőkkel a színeknél és együtt imádkoztak.
1988-ban ünnepelte a felsőszeli vegyes kar fennállásának 10. évfordulóját. Vendégeik voltak az Alsószeli Magyar Dalkör, az alapiskola gyermekkara és a mözsi Bartók Béla női kar.
A szárnyasok tollfosztása jellegzetes időszaki foglalatosság volt, mellyel még a 20. század végén is találkozunk. Figyelemre méltó az első tévékészüléktípus.
Vága, 1970-es években A régi időkben, az adventi időszak munkája a közös tollfosztás is volt. Ilyenkor egy-egy háznál 10-15-en is összejöttek, főként asszonyok, lányok. Az esténként végzett munka után pukancival (pattogatott kukorica), főtt lóbabbal, csípkával (aszalt alma), cukorrépából és céklából cukros-ecetes-köménymagos vízzel készült kompóttal, kávéval vagy teával kínálták a tollfosztókat. Az áldomásra görhönyt (kalácsféleség) készítettek....
Tornászlányaink és asszonyaink lelkesen készültek az 1975-ös spartakiádára. Eljutottak Prágába, a Strahovi stadionba. Felkészítőik: Safarit Béla és Bohus tanító néni
1983-ban járt Tóth Elemér Nagymegyeren a magyar tannyelvű óvodában, amikor a „Tegnapelőtt, kiskedden” című könyvét mutatta be. A képen a korabeli Vasút utcai magyar óvoda gyermekei láthatók a költővel, köztük Varga Emese is.
Tóth Miklós bohózatának főhőse körül egyszerre négy szoknya kavar vihart, és szorult helyzetéből csak az örök férfi szolidaritás menti ki, egy higgadt agglegény szobatárs személyében – persze ideig, óráig, pontosabban a happy-and-ig. S bár a négy hölgy között nem lehet elosztani igazságosan a mi Don Juanunkat, a néző mégsem csalódik, mert a vihar kavarta porfelhőben...
Tőzsér Árpád, Kossuth-díjas költő, publicista, a falu szülötte, Csemadok emléklapot és Díszpolgári címet kapott az országos Csemadok megalakulásának 55. és a Csemadok Péterfalai Alapszervezete megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen 2004-ben. Az emléklapot Kati Diána és Pelle Bettina kíséretében Illés Judit, a helyi alapszervezet elnöknője adta át.
A felvételen két Zetor 25-ös traktor körül a téesz (JRD) tíz dolgozója. A Zetor 25 csehszlovák mezőgazdasági vontató, melyet a Zbrojovka Brno vállalat gyártott 1946-tól. Ez volt az első Zetor márkanévvel készített modell. A sorozatszám a motorteljesítményre utal. 1949-ig folyt az alapváltozat sorozatgyártása, a 25A és 125K továbbfejlesztett modelleket 1961-ig gyártották.1945-ben tervezték František Musil és...
Vága, talán 1939. március 14. Szentmihályi Szabó Péter: Trianon sebei Trianon sebeit az idő bekötözte, de a vér átüt még mindig a sebeken. Idegenek özönlöttek be a földre, ki fegyverrel érkezett, ki fegyvertelen. Aki fegyverrel jött, azt fogta a fegyver, aki fegyvertelenül, azt befogadtuk, fedéllel, földdel, szeretettel, nem néztük, ki volt az anyjuk, az apjuk....
1987-ben a morvaországi Trinecbe hívták az énekkart a galántai Kodály Zoltán Daloskörrel. Új fellépőruhát varrattak. A mellény hímzését Fűzék Erzsébet készítette. A vendégszereplés nagyon szépen sikerült. Két alsószeli házaspár is betanulta a dalokat, mert esküvő miatt többen otthon maradtak.
A 2016-ban Ógyallán megrendezett Hagyományok Napján az érdeklődők megismerkedhettek régi fűszerekkel, növényekkel, népviselettel, jellegzetes magyar viselettel, megkóstolhattak régi recept alapján készült ételeket, és lehetőség volt kipróbálni az íjat, kardot és a dudát is. A képen Kocsis Tibor.
A képen balról Szabó Lajos (1869-1947) gondnok, Zsemlye Lajos lelkipásztor és Szabó Gergely. Az ő gondnokságuk alatt emelték 1927-ben az I. világháború áldozatainak emlékművét a temetőben, melyen turulmadár volt. Nevük az emlékmű jobb oldalán olvasható. Az eredeti madarat valamikor az 1990-es években ellopták. Helyére Nagy Lajos szobrászművész alkotása került. Dédapáink emlékezete korabeli fényképeken, történelmi évfordulókhoz.
A régies nevükön „mótorok”, vagy más néven „tűzgépek” vagy „tüzes-szél hordozók”, valamilyen munkaeszközt – szivattyút, fűrészt, darálót, köszörűt, cséplőgépet, szecskavágót, áramfejlesztőt – hajtottak egykoron.
Vága, 1939. október 1. Az önkéntes tűzoltó testület tagjai menetelnek az Országzászó előtt. A múlt század 30-as éveiben a következő tagok alkották az ÖTT-t: Kneif János, Kneif Tibor, Forrró Ferenc, Hlavaty Dezső, Fördős József, Kamenár Pál, Zsigó János, Simkó Ferenc, Nyúl Lajos, Kamenár Ferenc, Szabó János, Zelinka János, Józsa István, Hulák József, Farkas István, Kamenár...
E képhez… valamikor 50-es évek elején… Nem tudjuk mi lehet, akár esküvő is… Mama, papa (Hegedűs Mihály és feleségeí) vannak rajta, és akit még anyu felismert: Patócs Ferenc és Hegedűs Margit. Lábodi Vince bá (kocsis), Fekete János, Lábodi László, Czucz Károly, Czucz Zoltán, Burger Tibor, Morvai András, Csadi Tibor, Lábodi Vince. Aki elbújt nem ismerem...
Vága, 1970-es évek második felében Itt még a Vág folyó a régi medrében folydogált. Az ugró „az ovodai ulicskánál” s a régi töltésen túl, a Vág akkori partjánál lett felállítva. Néhány száz méterrel lejjebb volt a komp; a Vága és Sopornya között közlekedő. A XX. század elején tizenhárom komp közlekedett a Vágon, ma már csak...
