Vága, 1970-es években A fotón egy katolikus temetési szertartás látható, közel a temető főbejáratánál, a két nagy szomorúfűz alatt; Danczi Lajos a szertartást végző plébános. A temetőbe lépve, a főbejáratnál a bal oldalon található a történelmi Jákob-kútja, amelyet még Andrásfay Ödön plébános ásatott a régi halottas kamra építésekor. A régi halottasház is a főbejáratnál volt,...
A templomi körmenetek a községben gyakoriak voltak (húsvét, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap, búcsú, menet a pogrányi Jézus Szive búcsúba stb.). A képen nem állapítható meg az ünnepnap. A háttérben a főutcát látjuk.
A templomi körmenetek a községben gyakoriak voltak (húsvét, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap, búcsú, menet a pogrányi Jézus Szive búcsúba stb.). A képen nem állapítható meg az ünnepnap. A háttérben a templomot látjuk.
A templomi körmenetek a községben gyakoriak voltak (húsvét, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap, búcsú, menet a pogrányi Jézus Szive búcsúba stb.). A képen nem állapítható meg az ünnepnap. Az előtérben Jézus Szivét viszik.
A fotó G (?). Gallinaro műtermében készült, Polában, a Via Promontori utcában. 1813-ban Póla és Isztria Ausztriához került. Ez az idő Pólának prosperitást hozott. 1859-től Póla nagy természetes kikötője lett a Habsburg Birodalom fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja. Az első világháború alatt a Pólai kikötő lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész Császári és...
A kép Pribilina mellett készült a Magas Tátrában. Az alapiskolákból ekkor nyílt lehetőség a természettáborokban (természetiskolákban) való részvételre. Balról: Danics László, id. Fábrik Zoltán, Nagy Vincze, Bödők Dénes, Sztakovics László tanár.
Vága, 1980-as évek elején Balról jobbra: Majerník Gyula, Szabó László, Simkó Péter, Ladovics Mária (Vedrődiné), Vedrődi Gábriel, Józsa István és Vedrődi Lajos.
A fénykép 1940-1950 között készült. Képen a barti tisztlányok csoportja látható, név szerint: Bartal Magdolna, Valent Magdolna, Balog Ilona, Szőköl Franciska, Csókás Teréz, Csákvári Magdolna.
Kik is voltak a tisztlányok? Hajadon lányok, akik a templom gondozásáért feleltek. Tisztán tartották, kidíszítettek. Friss virágot hoztak a vázákba. Ez nagy tisztességnek számított egy lány számára.
A tisztlányok feladatai közé tartozott az Úrnapi színek (sátrak) készítése. Az úrnapi körmenet alkalmával a pap megállt a hívőkkel a színeknél és együtt imádkoztak.
1988-ban ünnepelte a felsőszeli vegyes kar fennállásának 10. évfordulóját. Vendégeik voltak az Alsószeli Magyar Dalkör, az alapiskola gyermekkara és a mözsi Bartók Béla női kar.
A szárnyasok tollfosztása jellegzetes időszaki foglalatosság volt, mellyel még a 20. század végén is találkozunk. Figyelemre méltó az első tévékészüléktípus.
Vága, 1970-es években A régi időkben, az adventi időszak munkája a közös tollfosztás is volt. Ilyenkor egy-egy háznál 10-15-en is összejöttek, főként asszonyok, lányok. Az esténként végzett munka után pukancival (pattogatott kukorica), főtt lóbabbal, csípkával (aszalt alma), cukorrépából és céklából cukros-ecetes-köménymagos vízzel készült kompóttal, kávéval vagy teával kínálták a tollfosztókat. Az áldomásra görhönyt (kalácsféleség) készítettek....
Tornászlányaink és asszonyaink lelkesen készültek az 1975-ös spartakiádára. Eljutottak Prágába, a Strahovi stadionba. Felkészítőik: Safarit Béla és Bohus tanító néni
1983-ban járt Tóth Elemér Nagymegyeren a magyar tannyelvű óvodában, amikor a „Tegnapelőtt, kiskedden” című könyvét mutatta be. A képen a korabeli Vasút utcai magyar óvoda gyermekei láthatók a költővel, köztük Varga Emese is.
