A fotó G (?). Gallinaro műtermében készült, Polában, a Via Promontori utcában. 1813-ban Póla és Isztria Ausztriához került. Ez az idő Pólának prosperitást hozott. 1859-től Póla nagy természetes kikötője lett a Habsburg Birodalom fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja. Az első világháború alatt a Pólai kikötő lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész Császári és...Read More
A kép Pribilina mellett készült a Magas Tátrában. Az alapiskolákból ekkor nyílt lehetőség a természettáborokban (természetiskolákban) való részvételre. Balról: Danics László, id. Fábrik Zoltán, Nagy Vincze, Bödők Dénes, Sztakovics László tanár.Read More
Vága, 1980-as évek elején Balról jobbra: Majerník Gyula, Szabó László, Simkó Péter, Ladovics Mária (Vedrődiné), Vedrődi Gábriel, Józsa István és Vedrődi Lajos.Read More
A fénykép 1940-1950 között készült. Képen a barti tisztlányok csoportja látható, név szerint: Bartal Magdolna, Valent Magdolna, Balog Ilona, Szőköl Franciska, Csókás Teréz, Csákvári Magdolna.Read More
Kik is voltak a tisztlányok? Hajadon lányok, akik a templom gondozásáért feleltek. Tisztán tartották, kidíszítettek. Friss virágot hoztak a vázákba. Ez nagy tisztességnek számított egy lány számára.Read More
A tisztlányok feladatai közé tartozott az Úrnapi színek (sátrak) készítése. Az úrnapi körmenet alkalmával a pap megállt a hívőkkel a színeknél és együtt imádkoztak.Read More
1988-ban ünnepelte a felsőszeli vegyes kar fennállásának 10. évfordulóját. Vendégeik voltak az Alsószeli Magyar Dalkör, az alapiskola gyermekkara és a mözsi Bartók Béla női kar.Read More
A szárnyasok tollfosztása jellegzetes időszaki foglalatosság volt, mellyel még a 20. század végén is találkozunk. Figyelemre méltó az első tévékészüléktípus.Read More
Vága, 1970-es években Az adventi időszak munkája a közös tollfosztás. Ilyenkor egy-egy háznál 20-25-en is összejöttek. Főként asszonyok, lányok. Az esténként végzett munka után pattogatott kukoricával, főtt lóbabbal, csípkával (aszalt alma), cukorrépából és céklából cukros-ecetes-köménymagos vízzel készült kompóttal, kávéval vagy teával kínálták a tollfosztókat. Az áldomásra görhönyt (kalácsféleség) készítettek. A fotón: Hornák Irma (született Forró),...Read More
Tornászlányaink és asszonyaink lelkesen készültek az 1975-ös spartakiádára. Eljutottak Prágába, a Strahovi stadionba. Felkészítőik: Safarit Béla és Bohus tanító néniRead More
1983-ban járt Tóth Elemér Nagymegyeren a magyar tannyelvű óvodában, amikor a „Tegnapelőtt, kiskedden” című könyvét mutatta be. A képen a korabeli Vasút utcai magyar óvoda gyermekei láthatók a költővel, köztük Varga Emese is.Read More
Tóth Miklós bohózatának főhőse körül egyszerre négy szoknya kavar vihart, és szorult helyzetéből csak az örök férfi szolidaritás menti ki, egy higgadt agglegény szobatárs személyében – persze ideig, óráig, pontosabban a happy-and-ig. S bár a négy hölgy között nem lehet elosztani igazságosan a mi Don Juanunkat, a néző mégsem csalódik, mert a vihar kavarta porfelhőben...Read More
Tőzsér Árpád, Kossuth-díjas költő, publicista, a falu szülötte, Csemadok emléklapot és Díszpolgári címet kapott az országos Csemadok megalakulásának 55. és a Csemadok Péterfalai Alapszervezete megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen 2004-ben. Az emléklapot Kati Diána és Pelle Bettina kíséretében Illés Judit, a helyi alapszervezet elnöknője adta át.Read More
A felvételen két Zetor 25-ös traktor körül a téesz (JRD) tíz dolgozója. A Zetor 25 csehszlovák mezőgazdasági vontató, melyet a Zbrojovka Brno vállalat gyártott 1946-tól. Ez volt az első Zetor márkanévvel készített modell. A sorozatszám a motorteljesítményre utal. 1949-ig folyt az alapváltozat sorozatgyártása, a 25A és 125K továbbfejlesztett modelleket 1961-ig gyártották.1945-ben tervezték František Musil és...Read More
Vága, talán 1939. március 14. Szentmihályi Szabó Péter: Trianon sebei Trianon sebeit az idő bekötözte, de a vér átüt még mindig a sebeken. Idegenek özönlöttek be a földre, ki fegyverrel érkezett, ki fegyvertelen. Aki fegyverrel jött, azt fogta a fegyver, aki fegyvertelenül, azt befogadtuk, fedéllel, földdel, szeretettel, nem néztük, ki volt az anyjuk, az apjuk....Read More
1987-ben a morvaországi Trinecbe hívták az énekkart a galántai Kodály Zoltán Daloskörrel. Új fellépőruhát varrattak. A mellény hímzését Fűzék Erzsébet készítette. A vendégszereplés nagyon szépen sikerült. Két alsószeli házaspár is betanulta a dalokat, mert esküvő miatt többen otthon maradtak.Read More
A 2016-ban Ógyallán megrendezett Hagyományok Napján az érdeklődők megismerkedhettek régi fűszerekkel, növényekkel, népviselettel, jellegzetes magyar viselettel, megkóstolhattak régi recept alapján készült ételeket, és lehetőség volt kipróbálni az íjat, kardot és a dudát is. A képen Kocsis Tibor.Read More
