Itt lehetett megtalálni Pozsony legrégebbi péséget és moziját is. Ezt a teret ma Hviezdoslav térnek hívják. Ma egy szobrot talahatunk itt ami a szlovák költő /Pavol Országh Hviezdoslav/ gondolkodó mását mutatja be.
Rimaszombat, sorozás, 1939. A képen Balázs János (1919-2008) látható. Élete utolsó éveiben lakott Nagybalogon is, ott is van feleségével együtt eltemetve.
A falu határában húzódó községi legelőkön évente kétszer-háromszor állatvásárt szerveztek. Hosszú ideig állt még a cédulaház is, ahol vásározók a hivatalos ügyeket elintézhették, a passzusokat kitölthették. Ide a környékről mindenhonnan érkeztek vásárosok. Mindent lehetett kapni, még hangszert is. Egy ilyen vásár nagy mulatozásra adott alkalmat. A legények mulattak a vásárra érkezett zenészek muzsikájára. Ilyen célra...
A két vágai focista: Knézel Ernő (csatár) és Pásztor Imre (csatár), akik az 1960-as években a csehországi Jičínben, a csehszlovák hadseregben szolgáltak.
Vága, 1990. évben Községházán, az 1940-ben születtek. Állnak, balról jobbra: Ecseri Margit (született: Mészáros), Forró István, Kiss Jolán (született: Forró), Bakó Ernő, Somogyi Viola (született: Kotrba), Kamenár György, ?, Hanusz Ferenc, Kubica István, Kamenár Margit, Recht Miklós és a felesége, Rechtné.
Vága, 1977. június 25. Sportnapon, a 60 méteres síkfutás győztese Takács Márta (Vargáné) lett, Farkas Adrianna (Némethné) a második és Knézel Magda (Levanskýné) a harmadik helyen végzett. Háttérben a fotón, balról: Iván Magdi (Szőcsné), Lakatos Sándor, Csomor Lajos, Miklós György.
Vága, 1970-es évek végén Balról jobbra: Kamenár István, Hulák Miklós, Fördős Edit (bronzérmes), Forró József, Mikula Edit (aranyérmes), Kulcsár Andrea, Bugyinszky László, Jalsovszky Ivett (ezüstérmes) és Jalsovszky Enikő.
Vága, 1977. június 25. Sportnap a sportpályán. Az 50 méteres síkfutás győzteseként, Jalsovszky Ivett áll a dobogó legmagasabb fokán, Polakovics Adrianna lett a második és Novoszád Katalin a harmadik. A háttérben: Iván Magda, Jalsovszky Enikő, Csomor Lajos, Karácsony László, Kozmér Győző, Flaskár László…
A fotót a Lovacskák csapat gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során. Ez az utca köti össze a Főpályaudvart az elnöki palotával (Grassalkovich-kastély). ma talalható itt egy kávézó is. Itt székel a magyar nagykövetség is.
A fotót a Lovacskák csapat gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során. A 19. század végén itt nyitotta meg péküzletét Franz Kasner. Halála után fia, Emil Kastner vette át a céget. Emil halálával a cég története is lezárult.
A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként. Hadicélja az ország területi integritásának megőrzése volt, amit az Orosz Birodalom expanzív, törekvéseibe a Szerb Királyságot is bevonó pánszláv politikája veszélyeztetett. A négyéves háború ideje alatt a Monarchia területéről összesen 9 millió katonát szereltek...
Vága, 1967. esztendőben Szabó Magdika, az első szentáldozó. ,,Gyermek ima Kezeimet összeteszem, aludni megyek Istenem. Neked hajtom le fejemet, oh édes üdvözítő Jézusom. Szent sebeidben áldozom, és aztán nyugton alhatom. Te édes őrangyalom, vigyázz reám mindenkoron. De mivelhogy énvelem jót tettél, Veszélektől megmentettél. Amen” Danczi Lajos: Vága egyházközség története című könyvéből
Vága, XX. század Szabó Teréz (született: Puskás), akinek nyolc gyermeke (Sándor, Dániel, László, Pál, Teréz, Hermina, ?, ?) született, s a nyolcból kettő még a csecsemőkorban meghalt. A férje első házasságából hozott Mancikát is tisztességesen felnevelte.
Pozsony, 1914-1918 között Balról jobbra: ifj. Szabó Ferenc, Szabó Ferenc, Szabó István. A katona az első világháborúban hősi halált halt. Nevét márványba vésték a vágai Hősök szobrán. Az első világháborúban 77 vágai lakos vesztette életét a magyar hazáért. A fotó a Körper Károly fényképésznél készült, aki a pozsonyi Kórház utca 31 szám alatt és a...
