Rozsnyói emlék (Dénes György a retikülös hölgy mellett balra a második), 1941. április 22. Felirat a kép hátsó oldalán: Rég volt, rég volt, rég volt, / Boldog korok kora. / Mint madár elszálltál, / Vissza nem térsz soha. / Rozsnyó, / Dusik Dániel / 1941. IV. 22.
A fotót a Lovacskák csapat gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során. Németül: Fischerthorgrasse 9 A Halászkapu a régi Pozsony egyik kapuja volt a négy közül. ez a kapu ma már nem áll, csask egy emlékmű emlékeztet a pontos helyére.
Sabla István (szül. 1920) és felesége Julianna, Lábatlaniak. Sabla Mihály (István édesapja) a befagyott Duna jegén szökött át Magyarországra. Szekerrél, két tehénnel elment meghalni magyar földre. Gyermekei már Lábatlanon születtek.
Lábatlanon, a Kanberekben: balról Baka Gizella, (szül.1952), Sabla Julianna, mögötte Sabla Jenő (szül.1927), Sabla Anna, mögötte Sabla István (szül.1960), mögötte édesapja Sabla István (szül.1920), bajszos Sabla Mihály, előtte unokája Károly, unokája édesanyja Sabla Mária, mögötte ifj. Baka Ferenc, id.Baka Ferenc, Baka Sabla Gizella (szül.1924)
A fóliasátor alatt Bödők Dénes (szül: 1944). Több mint 2000 fej salátát ültetett tavasszal. A fűtés fa- illetve házilag készített vegyes tüzelésű kazánnal történt.
A Sarló citerazenekar alapító tagjai. A képen balról jobbra: Csölle József – köcsögduda, Kovács Gyula – zenekarvezető, Angyal József, Kulcsár István, Kovács János, Nagy Alajos.
Lagzi idején vendégek a sátor alatt. Hetényen általában 400-500 fős lakodalmakat tartottak. Az 1980-as években megépült kultúrház már alkalmas volt ekkor vendégsereg ellátására is.
A második háború után falusi banda alakult, Sebő Imre vezetésével. Ez a banda már nem a hagyományos zenét, hanem a rádióból vagy hanglemezről megismert zenéket igyekezett játszani. Egy cigány cimbalmostól tanulták a harmonizálást, de voltak hegedűsök (Németh L.), akik Nagy Józseftől tanultak. Prím, tercprím, harmonika, cimbalom, bőgő felállásban zenéltek, ami később dobbal egészült ki. Ők...
Itt lehetett megtalálni Pozsony legrégebbi péséget és moziját is. Ezt a teret ma Hviezdoslav térnek hívják. Ma egy szobrot talahatunk itt ami a szlovák költő /Pavol Országh Hviezdoslav/ gondolkodó mását mutatja be.
