Óny, 1985. augusztus 31. Hotel Kaskádyban, Forró Róbert lagziján. A meghívott vendégek, balról jobbra: Boledovics Mária (született: Harsányi), Zsigó Ernő, Forró Ibolya (született: Knézel).Read More
1960 januárjában megalakult Illésházán a Csehszlovák-Mongol Barátság Egységes Földműves Szövetkezet a négy falu (Illésháza, Bélvata, Tonkháza, Kismagyar) önálló gazdasági egységeiből. Ezután minden évben ide látogattak mongol barátaink. A fényképen a mongol nagykövet családja (felesége, lánya, veje), valamint sofőrje, tolmácsa és néhány éppen arra járó illésházi lakos, Bankó Pisti bácsi háza előtt.Read More
Vága, 1953. év nyarán Földművesek a vágai határban. Az Egységes Földműves Szövetkezet (szlovákul: Jednotné Roľnícke Družstvo) tagjai: Jalsovszky Ferenc (balról), Zsákovics István, Adamkó Ernő, Szabó Ferenc.Read More
Vága, az 1960-as évek közepén A bajszos férfit Forró Lajosnak hívták. A bal keze felől, mögötte áll a lánya, Bugyinszky Rozália (született Forró) meg a férje, Bugyinszky Ferenc. Első sorban lévő gyerekek: Bugyinszky János (balról) és Bugyinszky László (jobbról). A többiek pedig a magyarországi Miskolcról jöttek rokonlátogatásra Vágára, s akiknek a felmenőjük volt a mátyusföldi...Read More
1956. februárjában Kulcsár Rezsőnek, a városi művelődési otthon akkori igazgatójának kezdeményezésére alakult meg a Csemadok városi szervezetének énekkara. A 60-80 fős vegyeskar 1959 végéig fejtett ki rendszeres munkát. Az eseményről Kopper János az Új Szó, 1956. március 22-i számában ezt írja:„Hetven tagja van az énekkarnak: öregek, fiatalok, nők és férfiak, szövetkezeti tagok, munkások, kereskedelmi alkalmazottak...Read More
1949 után Nagymegyer járási székhely lett. Ennek hatására a településen új beruházások kezdődtek. Ezek közé tartozott a főtér parkosítása, valamint a város középső részén a járási nemzeti bizottság épületének felépítése. Az 1950-ben készült fotón megfigyelhető, hogy a park középpontjában egy szökőkutat, illetve szélén egy korabeli benzinkutat hoztak létre.Read More
1957-ben új iskola megnyitása után, Jakab István igazgató vezetésével kialakított tantestület 25 tagú volt. Tagjai mind a nyolcéves, mind az új középiskolán tanítottak. Az igazgató helyettese Wedenich József volt az 1957-1958-as években. Később ezt a funkciót Lengyel József vette át, amit 1965-ig töltött be. Az első tantestületnek az alábbi személyek voltak a tagjai: Baráthné Farkas...Read More
Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914 októberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A tábor fokozatosan épült ki. Az olasz front megnyitásával már nagyszámú olasz hadifogoly kerül Nagymegyerre. A korabeli dokumentumok szerint a táborban 15-20 000 főnyi hadifogoly volt. A tábor parancsnoka Walkner Ferenc alezredes volt, aki a...Read More
A Nagymegyeri Iparoskör alapszabályzatát 1928. június 30-án jegyezte be a Pozsonyi Belügyminisztérium kirendeltsége. Ennek értelmében működő szervezetnek 57 tagja volt. A szervezet aktív szerepet vállalt a különböző szórakoztató rendezvények, táncmulatságok szervezésében, amelyet kettős céllal szerveztek, egyrészt tagságuk és fiatalság szórakoztatására, másrészt ezzel teremtették meg működésükhöz szükséges anyagi eszközöket. A szervezet elnöke a harmincas években Füzik...Read More
A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: „Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” A tájház szomszédságában élt az...Read More
A magyar tannyelvű alapiskolában a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt, aki 1958-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az ún. zárdaiskolában 17 tagú tantestület dolgozott. Az 1951-es évben készült fotón Hencz Pál (a második sorban, középütt) és a tantestület tagjai láthatók.Read More
A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula...Read More
1980. december 1. Balról: Gyurcsík József a Csemadok járási bizottságának elnöke; Nyáry István járási ideológiai titkár, a Csemadok járási elnökségének tagja; Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója, a Csemadok járási elnökségének tagja.Read More
A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői...Read More
A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri...Read More
A Nagymegyeri Önkéntes Tűzoltó Testület 1883 októberében alakult meg, 52 taggal. Első elnöke Dr. Mezey György volt, aki ezt a tisztséget 1902-ben bekövetkezett halálaig töltötte be. A 32 fős tűzoltó egység első parancsnoka Győry Vincze városbíró volt. A megalakulás után a testület két darab kézihajtású nyomó fecskendővel és 12 darab vödörrel rendelkezett. A további években...Read More
Az 1902-ben épült iskola a „Szent Elzeár Iskola” nevet kapta. A tanítást az apácák végezték. Az épület három tantermében a lányok összevont osztályokban tanultak. Az iskola életébe, irányításába az iskolaszék nem szólhatott bele. Bár az iskola látogatása kötelező volt, a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák idején a fejlettebb gyermekeket otthon fogták a szülők, hogy...Read More
Vága, 1977. május 9. A vágai nagycsapat, a hétfői napon az akkori híres (ötszörös csehszlovák bajnok) Spartak TAZ Trnava csapatát fogadta, amely csapatnak Karol Dobiaš volt a csapatkapitánya s a csapatban olyan nagy játokosok fociztak mint Adamec, Zelenský vagy a kapus, Geryk. A mérkőzést 1000 néző előtt játszották, s a végeredmény 0:2 lett.Read More
Pósa Lajos születésének 140. évfordulóján, 1990-ben az iskola előtti szobornál tartottak megemlékezést, ahol a helyiek Pósa-énekeket daloltak. Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, szerk. Homoly Erzsébet, megj., 2010-ben, 79. oldalRead More
Az alapiskola személyzete az iskola előtt minden tanévben lefényképezkedett. 1991-ben a képen balról Vaskői Károly akkori iskolaigazgató, Bodon Ágnes, Miko Margit, Barát Borbála, Pósa Éva – előttük Ferencz Katalin, Simon Rozália, Simon Jolán, Nagypál Gabriella, Révay Géza. Az iskola előtt 2008-ban végeztek tereprendezést, kiszedték a kerítést, és elbontották a Pósa-ereklyezászló tartóját, melyet zászlótartónak építettek 1939-ben....Read More
