A fotón Bodon Lajos kántortanító nevelt lánya, Pósa Gézáné született Bodon Ilona fehér ruhában látható, amely Nemesradnóton az új iskola épülete előtti kertben készült 1935 körül.
A fotón Bodon Lajos kántortanító nevelt lánya, Pósa Gézáné született Bodon Ilona olvasás közben látható, amely Nemesradnóton az új iskola épülete előtti kertben készült.
A fotón Bodon Lajos kántortanító nevelt lánya, Pósa Gézáné született Bodon Ilona ünneplőben látható. Nemesradnóton az új iskola épülete előtti kertben készült.
Nemesradnóton rendszeresen megemlékeznek Pósa Lajos költő, szerkesztő (1850-1914) születésének az évfordulójáról. Az 1990-ben szervezett megemlékezésen fellépett többek közt a rimaszombati Sorsvirág kisegyüttes, és az alkalmi helyi református vegyeskar is énekelt.
Nemesradnóton rendszeresen megemlékeznek Pósa Lajos költő, szerkesztő (1850-1914) születésének az évfordulójáról. Az 1990-ben szervezett megemlékezésen fellépett többek közt a rimaszombati Sorsvirág kisegyüttes, és az alkalmi helyi református vegyeskar is énekelt.
Nemesradnóton az iskola falán 1931-ben helyezték ki a Pósa Lajos költő, szerkesztő (1850-1914) emléktábláját Bodon Lajos kántor-tanító idejében, aki később kezdeményezte a szoborállítást is a nagy magyar mesemondónak, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtőjének. A fotón középen látható Pósa Lajos akkori református lelkész és a költő nevelt lánya, Pósa Sárika. (Forrás: Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár,...
Nemesradnóton a korabeli feljegyzések szerint 1939. május 14-én minden házon nemzeti zászlót lengetett a tavaszi szél. Budapestről Pósa Lajos költő nevelt lánya, Sárika hozta a gyönyörű hímzett ereklyezászlót, melyet a református templomban bontottak ki, majd Pósa Lajos szobra mellett avattak fel, s helyezték el a zászlótartóba. A fővárosi vendégeket Pósa Béla kocsis (Béla nagyapja és...
Nemesradnóton a korabeli feljegyzések szerint 1939. május 14-én minden házon nemzeti zászlót lengetett a tavaszi szél. Budapestről Pósa Lajos költő nevelt lánya, Sárika hozta a gyönyörű hímzett ereklyezászlót, melyet a református templomban bontottak ki, majd Pósa Lajos szobra mellett avattak fel, s helyezték el a zászlótartóba. A fővárosi vendégeket Pósa Béla kocsis (Béla nagyapja és...
Nemesradnóton a korabeli feljegyzések szerint 1939. május 14-én minden házon nemzeti zászlót lengetett a tavaszi szél. Budapestről Pósa Lajos költő nevelt lánya, Sárika hozta a gyönyörű hímzett ereklyezászlót, melyet a református templomban bontottak ki, majd Pósa Lajos szobra mellett avattak fel, s helyezték el a zászlótartóba. A fővárosi vendégeket Pósa Béla kocsis (Béla nagyapja és...
Nemesradnóton a korabeli feljegyzések szerint 1939. május 14-én minden házon nemzeti zászlót lengetett a tavaszi szél. Budapestről Pósa Lajos költő nevelt lánya, Sárika hozta a gyönyörű hímzett ereklyezászlót, melyet a református templomban bontottak ki, majd Pósa Lajos szobra mellett avattak fel, s helyezték el a zászlótartóba. A fővárosi vendégeket Pósa Béla kocsis (Béla nagyapja és...
Az „Én Újságom” szerkesztősége – melynek Pósa Lajos hosszú ideig munkatársa volt – 1930-ban indított mozgalmat a szobor felállítására, melyet Margó Ede (1872-1946) készített. A 140 cm-es kő talapzaton ülő 176 cm bronz alak irónnal és könyvvel a Városligetben az Olof Palme sétány mellett látható. A talapzat két oldalán eredetileg egy-egy bronz dombormű volt (gyermekalakokkal...
A fotót a Lovacskák csapat gyűjtötte a Felvidéki értékverseny során. Jelentősége: Az 1913-as pozsonyi tűzvész május 17-én tört ki a Váralján, a régi zsidónegyed területén. A tűz gyors terjedését a nagy meleg, az erős szél, valamint a sűrűn beépített, zsindelytetős házak segítették. A lángok rövid idő alatt több utcára is átterjedtek, miközben a helyi tűzoltók...
A település nagyobb része a Kis-Duna bal partján terül el a határa a folyó mindkét oldalára kiterjed. A folyón az átkelést 1940-ig, a híd felépítéséig kompjárat biztosította. A komp az Esterházy-uradalom tulajdona volt, míg a helybeli úrbéres gazdaközösség 1792-ben meg nem vásárolta. 1945 márciusában a visszavonuló németek a hidat felrobbantották. A Kis-Duna híd tervezője Menyhárd...
A település nagyobb része a Kis-Duna bal partján terül el a határa a folyó mindkét oldalára kiterjed. A folyón az átkelést 1940-ig, a híd felépítéséig kompjárat biztosította. A komp az Esterházy-uradalom tulajdona volt, míg a helybeli úrbéres gazdaközösség 1792-ben meg nem vásárolta. 1945 márciusában a visszavonuló németek a hidat felrobbantották. A Kis-Duna híd tervezője Menyhárd...
