A barti Csemadok a helyi Nőszövetséggel közösen 1976. farsang időszakában bemutatta a régi használati tárgyakat, melyek a falusi ember mindennapi életéhez tartoztak.
Barton a Csemadok és a Nőszövetség tagjai az 1970-es években több közös programot szerveztek a farsangi időszakban. Ilyen volt többek között az 1978-ban megrendezett néprajzi kiállítás is.
A csoporttal Bartos Vilmosné-Soós Vilma,helyi jellegű táncok, Szabóné-Kertész Jolika tanító néni Zőldág táncot, Rakoncza Rezső és Deák István a Kossuth verbunkot tanították be. Az énekkarral Bánszky Jenő és Hasák Lajos tanítók foglalkoztak. A tánccsoportnak 19, az énnekkaknak 42 tagja volt. Schramm Rudolf és Sárközi Gyula voltak a cigányzenekar vezetői, ők kísérték a táncosokat és az...
1952-ben készült kép a néptáncegyüttesről. A képen láthatók: Gallyas Katalin, Nagy Éva, Capics Júlia, Mikolay Teri, Pasztirák Erzsébet, Fehér Mária, Balogh Júlia, Köblös János, Király István, Mitro Gizella, Ocsenás Margit.
Néptáncegyüttes 1970-ben. A képen látható: Balogh Éva, Smajda Margit, Dremmel Katalin, Tamás Júlia, Dupáj Ilona, Czap Éva, Gyüre Júlia, Kovács Apollónia, Pasztirák Erika, Nagy Ilona, Veszeli és Király István.
Régen Bodokon a szarvas- vagy magyar konty volt a jellemző, de a két világháború közepétől a laposabb ún. tótkonty vált uralkodóvá. A képen is egy laposabb fejfedő látható modernebb kivitelezésben. Az asszonyok soha nem jártak fedetlen hajjal, otthon hétköznap ún. süsüt viseltek.
Jellegzetes, idegen elemektől szinte még mentes női vagy inkább lányviselet (ezt jelzi a fedetlen haj), hagyományos mellényben (ubbony), fodros ingben.
