1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A fotón jól látható, hogy az eseményen jelentős számú érdeklődő jelent meg.
1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A harangszentelésen felvonultak a fotón látható nagymegyeri lovasok is.
1949-ben létrejött a nagymegyeri járás. Ezt követően a város központjában felépült a Nagymegyeri Járási Bizottság épülete. Az ötvenes évek első felében készült fotón ez az épület látható. 1960-ban szüntetik meg a nagymegyeri járást, utána az épületben a Mezőgazdasági Technikum osztályai voltak. Majd a hetvenes évektől a Nagymegyeri Szlovák Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium költözött az épületbe.
Nagymegyeren 1919-1938 között három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, a református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a lakosság 57%-a volt római katolikus vallású. A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház esperes-plébánosa a két világháború közötti időszakban Marczy József volt. Mellette a huszas évek elején Lepicz János plébános szolgált....
1957 szeptemberében megnyílt a Nagymegyeri Tizenegyéves Középiskola. Az iskola két osztállyal indult. Az első 63 tanuló a nagymegyeri, illetve a környékbeli falvak iskoláinak tanulóiból került ki. Az 1960-69-es években az iskola 16 nappali tagozatos végzős osztályában 457 tanuló érettségizett, az esti tagozat 3 osztályában 34 tanuló. A képen a hatvanas évek elején, az iskola egyik...
A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1954-ben készült képen a VII. A osztály, osztályfőnöke Cséfalvay Magda és az iskola igazgatója látható.
A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1955-ben készült fotón a 7. A osztály, az osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.
A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1956-ban készült képen a 6. C osztály, Cséfalvay Magda osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.
A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1957-ben készült fotón a 6. osztály, Cséfalvay Magda osztályfőnök és az igazgató látható.
A Csemadok helyi szervezete az 1989 után főszervezője volt számos kulturális társadalmi rendezvénynek. Ezek közé tartozott a tájház udvarán szervezett májusfa állítás. Ezt a korábbi hagyományt újította fel a szervezet a 2006 április utolsó napján, kultúrműsorral egybekapcsolva. A rendezvény iránt minden évben jelentős érdeklődést mutatott a város lakossága. Ez látható a 2016-ban készült fotón is.
A településen 1917-ben közel 3586 személy élt, akik életkörülményeit nagymértékben befolyásolta az 1. világháború. A fotón a nagymegyeri Németh Ignácz családjának tagjai láthatók 1917-ben. A képen megfigyelhető, hogy a családot három generáció alkotta. A fotó a Németh család tulajdona.
Nagymegyeren a 20. században nem volt jellemző a női népviselet. Ez jellemző az 1944-ben a nagymegyeri Németh Terézről készült fotón is. A fényképen látható, hogy a női öltözetet az idősebb korban inkább sötét színű volt. A fotó a Németh család tulajdona.
1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó jobb oldalán az „Ementáli hóhér” c. színműben.
1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, mint a Csemadok Nagymegyeri Szervezete színjátszó csoportja. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A jellemzett időszakban a színjátszó csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó középpontjában.
1785. december 4-én épült fel a nagymegyeri református templom. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Schéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. 1838. november 6-án készült el, a komáromi Moliloner Ferenc órásmester alkotása, amely abban az időben rendkívül ritka alkotás...
1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó jobb oldalán az „Ementáli hóhér” c. színműben. Partnere Vízváry Terézia.
1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A fotón Varga Tibor a csoport legsikeresebb szereplője (jobbról a második), tőle balra Zakál Gyula látható.
A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének a megalakulása után legaktívabb kultúrcsoporta a színjátszócsoport volt. Főleg zenés színműveket mutattak be az 1950-1960-as években. Ezek közé tartozott a Szabad szél (1956), a Nem vagyunk angyalok, a Marica grófnő. E korszak utolsó sikeres előadása Luka Ernő rendezésében a „Bástya sétány 77” volt. Az 1959-ben készült fotón ennek az előadásnak egyik...
Az 1970-es népszámlálás szerint Nagymegyeren 6591-en éltek, tovább folytatódott az ötvenes évekre jellemző növekedés, ebben az esetben már 528-cal több személy lakott a városban, mint 1961-ben. A hetvenes években a társadalmi szervezetek között aktív szerepet töltött be a Kiskertészek Szervezete. Az 1973-ban készült fotón a szüreti bálon való részvételre hívják a város lakóit a zenés felvonulással.
A Római Katolikus Egyház keretében 1919-39 között Nagymegyeri négy szervezet alakult. Elsőként 1919-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület és Leánykör. A szervezet bemutatkozására 1920. április 5-én került sor, amikor három bohózatot mutattak be: „Míg a papa szundikál, Pofozómasina, Goromba házmester” címen. A főszerepeket: László Margit, Torma Teréz és Manci, Németh Etel, Németh Mária, Németh Gizella, Jankó...
A fotó az 1950-es évek elején készült, amikor Nagymegyer járási székhely lett, de megőrizte falusias jellegét. A mai Öreg utca elején még megvoltak a kis üzletek. Az előttük álló személyek az akkor már államosított üzletek alkalmazottai voltak. A háttérben a református templom tornya látható. Az utca rendezetlen, földes út.
A két világháború között két alkalommal tartottak népszámlálást Csehszlovákiában. A város lakossága a jellemzett időszakban tovább növekedett. Az államfordulatot követően az első népszámlálás 1921-ben volt. Nagymegyernek akkor 4012 lakosa volt. Az utolsó (1910-es népszámláláshoz) viszonyítva a város lakossága 404 személlyel nőtt. Ebből 1921-ben 3870 magyar és 41 „csehszlovák” lakos élt a városban. 1930-ban ismét népszámlálást...
1980-ban Nagymegyer lakossága 8063 volt, az 1970-es népszámláláshoz viszonyítva 1472 személlyel növekedett a lakosság létszáma. Mindez összefüggött azzal a városi lakásfejlesztési politikával, ami a hetvenes-nyolcvanas években Nagymegyeren a legerőteljesebb volt. További bérlakások épültek az „Építők útja” lakótelepen, és mellette elkezdődött egy új lakótelep, a „Komárom-úti” lakótelep építése. Mindez azt eredményezte, hogy a környező falvakból a fiatalok...
A Zárda iskolába az 1930/31-es tanév kezdetén 186 tanuló járt. A tanítás az ebben az évben érvénybe lépett új tanterv szerint zajlott. A városban továbbra is jelentős volt a munkanélküliség. Ezért az iskolát látogató gyermekek egy részének jelentős támogatást jelentett az a szociális támogatás, amivel az iskola a szegény családok gyermekekeit támogatta. Az iskola igazgatónője Schramil...
Az 1932/33-as iskolaév kezdetén, ugyan kismértékben, de tovább nőtt a beiratott gyermekek száma, és elérte a 199 főt. A szegény gyermekek támogatása ebben a tanévben is megvalósult. Ezt részben a Charitas segítette, aki a gyermekek téli ruháját biztosította. A Népjóléti Bizottság pedig 1933. január 16-tól, három hónapon keresztül, 60 gyermeknek 2 dl. tejet és 20...
A Zárda iskola az 1928/29-es tanévet 182 tanulóval kezdte és 200 tanulóval fejezte be. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. A korabeli fotó az 1928/29-es tanév végén készült. A tanulók között Bukovy Hedvig tanítónő és Marczy József esperes látható. A fotót Czucor Irén ajándékozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.
Az ötvenes és hatvanas években Nagymegyer legismertebb cigányzenekara Kovács Béla „Bazsó” vezetésével működött. A zenekar a nagymegyeri Csemadok szervezet színműveinek bemutatásánál aktívan közreműködött. Számos városi zenei rendezvényen, bálban zenéltek. A zenekar vezetője Kovács Béla a kép baloldalán látható. Fiai zenészként külföldön élnek. Leánya Edit, a Janiga József Művészeti Iskola tanárnője. 2006-ban a városi önkormányzat in...
A város harmadik felekezeti iskolája a zsidó iskola volt. Az izraelita iskola egy tantermes volt. 1922. február 12-én a nagy mennyiségű lehullott hó alatt beszakadt az iskola tetőzete. Ezt követően az iskola 72 tanulója a községben üresen álló óvoda épületét látogatta. 1932-ben épült fel az új két tantermes iskola. A két világháború között Bródi Béla,...
