1969. április 19-én Nemesradnóton a bátkai alapiskola irodalmi műsorának szereplői. A Gömöri Hírlap 1969. április 12-i felhívása szerint a Pósa-emlékünnepélyt a Csemadok rimaszombati Járási Bizottsága mellett működő népművelési szakbizottság, Radnót község kultúrmunkásaival együttműködve rendezték meg, melyen részt vett Mács József író, Veres János és G. Kovács István költők. Az irodalmi összeállítást Tamás Aladárné Ilona tanító...Read More
1971. április 17-én tartott megemlékezésen az ünneplő közönséget Pósa László, a helyi Csemadok akkori elnöke köszöntötte, s nyitotta meg az ünnepélyes estet, mely táncmulatsággal ért véget. 1972. április 8-án Tamás Ilonka tanító néni Bátkában rendezett emlékünnepélyt, melynek fotóit a Pósa Albumban őrzik. Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, szerk: Homoly Erzsébet, megj., 2010-ben, 75. oldalRead More
1969. június 5. – Első Pósa-emlékkiállítás Rimaszombatban a II. Tompa Napok alkalmával, az emlékeket Pósa Dezső vigyázza. A Gömöri Hírlap 1969. június 6-i számában már be is számolt a rimaszombati Pósa emlékműsorról, ahol a a magyar nyelvű gyermekirodalom radnóti születésű megalapozójának életművét Tamás Aladárné méltatta. Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, szerk: Homoly Erzsébet, megj., 2010-ben,...Read More
Az 1950-es évekig színdarabokkal is ápolták Pósa Lajos emlékét Randóton, bemutatták pl. a Dankó Pista c. darabot is. Felvételeken a Falu rossza c. színdarab szereplői, középső sorban jobbról Pósa Dezső, középen Bodon Lajos tanító úr. Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, szerk: Homoly Erzsébet, megj., 2010-ben, 72. oldalRead More
Gaál Gyula grafikája – Pósa Dezső, akkori Csemadok elnök festette a nemesradnóti Csemadok részére, ma az alapiskola falán találjuk Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, szerk: Homoly Erzsébet, megj., 2010-ben, 4. oldalRead More
Budapesten, 1970. április hó 11-i keltezéssel nyilatkozatot írtak alá, ebben az emléktárgyakat is felsorolták tételesen. Radnót község részéről: Matesz János elnök, Palcsó István, a községi Kulturotthon vezetője, a helyi iskola igazgatója és Pósa Dezső, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Helyi Szervezetének titkára aláírása szerepel a nyilatkozaton. Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, szerk: Homoly Erzsébet,...Read More
A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya kísérleti jelleggel, de hagyományteremtés komoly elhatározásával 1999. november 11-én kaput nyitott az Irodalmi Kávéháznak, hogy felújítsa az egykori irodalmi előadások, író-olvasó találkozók élményszámba menő rendezvényeit. Folyamatosan szerveztek programokat, 2000-ben a Pósa Lajos nevet vette fel: Pósa Lajos Irodalmi, Közművelődési Kávéház – PLIKK. 2005. április 7-én irodalmi estet szerveztek a PLIKK-ben...Read More
1970. október 30-án Matesz János, Pósa Dezső és Fekésházy Gyula levelet intézett a sárospataki Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményéinek Múzeumához Dr. Ujszászy Kálmán professzor úrnak címezve, melyben tájékoztatást adnak, hogy az ingóságok átszállítása különböző nehézségekbe ütközik, hogy a hagyaték nincs biztonságosan elhelyezve, amiről pont aznap is meggyőződtek, s azt észlelték, hogy több tárgy hiányzik, ezért...Read More
A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő nevelt lánya, özv. Dr. Kiss Istvánné született Pósa Mária 1962. március 8-án írta meg végrendeletét, melyben lefektette végakaratát. Meghagyta továbbá, hogy szülei emléktárgyait köteles felajánlani Nemesradnót Község Tanácsának egy ott létesítendő Pósa múzeum céljaira. Hagyatéki leltárát 1969. január 28-án vették fel, mely nem tartalmazta részletesen a végrendeletben megjelölt...Read More
Az 1980-as években Štefkáné Magyar Klára volt a nevelőnő Radnóton. Mács József is járt riportúton a faluban. Ekkoriban is tartottak Pósa-ünnepséget Pósa Dezső főszervezésében (aki közben már beköltözött Rimaszombatba, a járási mezőgazdasági felvásárló üzem személyzeti osztályának a vezetője volt, s ott is a helyi Csemadok elnöke) A helyi iskolában akkor voltak negyedik osztályos tanulók Pósa...Read More
„Amikor már olvastunk róla, s láttuk, hogy hasonló történesek mennek, akkor gondoltuk, hogy megpróbáljuk mi is megkérvényezni a Helyi Nemzeti Bizottság tanácsánál. Megkaptuk az engedélyt. Akkor csomagoltuk ki először a ládából, én az akkori tanítóval Palcso Pistával csavaroztam vissza a helyére, s akkor még letakartuk, mert ugye újraleplezési ünnepséget szerveztünk” – emlékszik vissza az 1964-es...Read More
Gaál Miklós írása az 1974. május 10-én megjelenő Győzelmes Út című hetilapban: Vága – Pered 2:0 (1:0) Góllövők: Klement Mátyás (5. perc) és Forró Milan (72. perc). A pénteken megjelenő lap cikkírója szeint, a vágai csapatból: Lulovics Zoltán és Forró Ferenc játéka nyújtott jó teljesítményt.Read More
Vága – Taksony 3:2 (1:1) Nézők: 600 Hazai góllövők: Puskás Tamás, Forró Róbert, Horváth Jenő Vendégek góllövői: Gál Peter (öngól) és Mészáros Imre A vágai csapatból dicséretet érdemelnek: Horváth Jenő, Forró Róbert, Kubovics Miklós, Gál Peter A taksonyi csapatból kiváló teljesítményt nyújtott: Mészáros Imre Ifjúsági csapat Negyed – Vága 0:0 Diák csapat Vága – Sempte...Read More
Vága – Taksony 2:0 (1:0) Nézők: 850 Góllövők. Forró Róbert, Horváth Jenő Megjelent: Győzelmes Út c. hetilapban, 1978. október 20-án Cikkíró: Forró FerencRead More
Magyar királyi csallóközi 42-ik népfölkelő járásparancsnokság. 1863-ik évben Felistál községben, Alsócsallóközi járásban, Pozsony vármegyében, Magyarországban született református vallású, földművelő a magyar királyi honvédség 6-ik honvéd huszár ezredben 12 évig 3 hónapig, mint huszár híven szolgált. A nevezett az 1898 évi jubileumi emlékérem viselésére jogosult. Miután a törvényes szolgálati és népfölkelési kötelezettségének teljesen megfelelt, a fegyveres...Read More
A Vág-parti községből 16 sakkozó vett részt a sakk-tornán, akik két csoportban ádáz küzdelmet vívtak egymással. A győzelmet Sas Gyula szerezte meg Szabó Róbert előtt. A Győzelmes Út című hetilap 1987. február 20-i számábólRead More
Győzelmes Út, 1976. szeptember 24-i számából Vága – Berencs 3:0 (1:0) Néző: 600 Góllövők: Puskás György, Forró Róbert, Puskás Tamás A hazai csapatból dicséretet érdemel: Takács István, Lulovič Zoltán, Gál Peter játéka Forró Ferenc írása szerintRead More
Vága – Pered 2:0 (1:0) Nézők: 800 Góllövők: Forró Róbert és Lulovič István Elismerést érdemel a vendégeknél Zilizi és Miklás játéka, a hazaiaknál Horváth Jenő, Kiss Károly, Kubovics Miklós és Forró Róbert játéka. Ijúsági csapat Feketenyék – Vága 0:5 (0:2) Góllövők: Forró Vilmos 2X, Bakó Róbert, Kozmér Tibor, Bresztovszky József Cikkíró: Forró Ferenc a Győzelmes...Read More
Vága, 1944. év júliusában Budapesten, az akkori fővárosban feladott csomag postai szállítólevele. Nagyanyám, – aki 1944-ben még budapesti lakos volt – még átélte azt az időszakot, amikor Budapest után Prága, majd Pozsony is az országa fővárosa lett…Read More
1924-ben a kőhidgyarmati műkedvelő ifjúság „Füri J. ur helyiségében“ húsvétvasárnap Abonyi Lajos: A betyár kendője, húsvéthétfőn pedig Nagy Dénes: Katóka őrmesterné c. színművét mutatta be.Read More
Színjátszás 1915 márciusában Ógyallán. A tavasz tündére és A kályha titka c. előadás Konkoly-Thege Miklós részvétele mellett. Faragó Mária, Timár Gyula és Mézes Károly mint felkészítő pedagógusok.Read More
Színjátszás Ógyallán a madarak és fák napjára 1921-ben, betanította Faragó Mária. Előadás a Vöröskereszt javára (a meghívó évszám nélküli). Az előadás címe: A tavasz diadala, betanította Faragó Mária.Read More
Vága, 1939. esztendőben A vágai születésű, özv. Forró Lajosné (született: Zelinka) Szolgálati (cseléd) könyve, amely 1939. június 20-án lett kiadva, Galántán. Vága község 1939. március 14-én ismét Magyarország része lett, a falu fölött húzódott az országhatár. 1945. január 20-án Csehszlovákiához csatolták a mátyusföldi községet.Read More
Győzelmes Út – A Galántai járás dolgozóinak a lapja. Kiadja: Szlovák Kommunista Pártjának Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság. Megjelenik hetente, pénteken. Ára 50 fillér.Read More
Zsigó István újrabelépési engedélye az Amerikai Egyesült Államokba (USA). ,,A századforduló után a községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését. Ezzel magyarázható, hogy a járás más községeivel szemben Vágán nagy volt a kivándorlók száma. 1906-ban kilencen vándoroltak ki...Read More
A feketenyéki Fodor Rudolf, volt tanár Példás tanítónő című írása, Csomor Lajosnéről 1976. évben, a Győzelmes Út című hetilapban. Csomor Lajosné 1954. esztendőtől 19991. évig tanított Vágán, a magyar iskolában.Read More
