1. Vékony héja van a piros almának.
Gyönge szíve van az édesanyámnak.
Mért nincs nékem oly szeretőm mint másnak,
Nem soroztak volna be katonának.

2. Besoroztak engemet katonának.
Kire hagyom az én kedves babámat.
Terád hagyom, legkedvesebb pajtásom,
Éljed véle világidat, nem bánom.

3. De én azért aztat néked meghagyom.
Hozzá ne nyúlj, mer’ a szemed kivágom.
Élted véle világidat sokáig,
Én is éljem koporsóm bezártáig.