Duna partján van ëgy házikócska,
Abba van ëgy vëtëtt nyoszolyácska.
Abba van ëgy ringalló bölcsőcskë,
Abba van ëgy kicsi gyërëkëcskë.
A lábával csak úgy ringatgatja,
A nyëlvévël csak úgy magyarázza.
– Lányok, lányok, példát mondok nëktëk,
Kevéj katonához në mënjetëk.
– Az én uram kevél katonácska,
Éjjël, nappal sörön, boron, iszik.
Éjjel, nappal sörön boron iszik,
Éjféltájba haza igyëkëzik.
Mëgzörgëti zsindëlës ajtócskát,
Összëütyi sári sarkantyúját.
Ëngëm ölel kétágú korbáccsal,
Ëngëm csókol kardjának lapjával.
