Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

Kétféle menyasszony (Kéretik a nénémet) (ének, ballada, Felnőttek népdalai)

Kéretik a nénémet – cifra szabólegény,
Ëngëmët is kéretëtt – szegény kondáslegény.
Nagy öröm a nénémnek – cifra szabólegény,
Míg énnékem siralom – a szegény kondáslegény.

Viszik már a nénémët – aranyos hintóba,
Ëngëmët is visznek a – szamár talyigába.
Nagy öröm a nénémnek – cifra szabólegény,
Míg énnékem siralom – szegény kondáslegény.

Fektëtik a nénémët – cifra nyoszolyába,
Ëngëmët is fektëtnek – a disznó vackába.
Nagy öröm a nénémnek – cifra szabólegény,
Míg énnékem siralom – szegény kondáslegény.

Ëtetik a nénémet – aranyos tányérbó’,
Ëngëmët is ëtetnek – disznó vályújábó’.
Nagy öröm a nénémnek – cifra szabólegény,
Míg énnékem siralom – szegény kondáslegény.

Keltik már a nénémët – hatágú korbáccsal,
Ëngëmët is keltenëk – szép hajnali csókkal.
Siralom a nénémnek a – cifra szabólegény,
Nekëm pedig nagy öröm – szegény kondáslegény.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
MegyeNyitra
TelepülésZsére [Žirany]
AdatközlőVanyó Rozál
Születés éve1896
Kutatás éve1953
Leltári számGYIA_022_019-a
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/SzerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
MegjegyzésKÉTFÉLE MENYASSZONY

A kutatók véleménye szerint valószínűleg teljes egészében magyar eredetű. Külföldi párhuzamai nincsenek. /1/ Valamikor az egész magyar nyelvterületen elterjedt lehetett. Nagymegyeren Bartók Béla 1910-ben jegyezte fel egy változatát. Ma már ugyanott senki sem ismeri. /2/ Egyes változatokban a problémát egy igazságot szolgáltató csattanó oldja fel. Más változatokban megmarad végig a jó-rossz párhuzama. A szereplők nem mindig testvérek, néha anya és lánya, mint a töredékes gímesi változatunkban. Keletkezését a XIV. századtól a XIX. századig bármikor el lehet képzelni. Ezt látszik igazolni a gímesi „volta” dallamra énekelt töredék is.
A zsérei változatok kanásztánc ritmusú A A B Bv szerkezetű ereszkedő 5 (5) 5, vagy 5 (5) 8 kadenciájú dallamok. Szöveg- és dallamvariánsát Kodály Zoltán 1916-ban Nagyszalontán jegyezte le. /3/
Az MTA Népzenei Adattárában összesen, az itt közölt változatokon kívül, 40 változat található, ebből csupán 3 való a mai Szlovákia területéről. Első feljegyzése 1846-ből származik.

JEGYZETEK

/1/ Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976., II. 514. o.
/2/ Bartók Béla: A magyar népdal, Budapest, 1924., 33 b.
/3/ Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése, Sajtó alá rendezte Szalay Olga, Rudasné Bajcsy Mária, Budapest, 2001
Rövid Url
ID55402
Módosítás dátuma2014. április 3.

Hibát talált?

Üzenőfal

Legfissebb bejegyzések

Esszéíró pályázat magyar nyelv napja, a magyar szórvány napja, az anyanyelv hete, a magyar kultúra napja alkalmából
XIV. Bíborpiros Szép Rózsa 2025, eredmények
2026. évi Erősödő Kárpát-medence Program
Az Andante Kórus megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szervezett kórustalálkozó
Tarczy Lajos Alapiskola ünnepsége
10 éves a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottság – Egy évtized a szülőföld értékeiért

Eseménynaptár

Események naptár

hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
57. Kazinczy Napok Kassán
2 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,