Idegën faluba csëndës az este
1. Idegën faluba csëndës az este,
Olyan mintha búval volna befestve,
A csillagok, jaj de szépen ragyognak,
Ha rám néznek, bús könnyeim hullanak.
2. Hull a könnyem, a babámot siratom,
Eszëmbe jut, jaj de régen nem látom,
Jaj Istenëm, ha mégëgyszër meglátnám,
Tiszta szívből megölelném, csókolnám.
3. Én még nem tudtam, hogy mi a szerelëm,
Csak mióta ezt a legényt szeretem,
Ilyen-olyan a szerelem virága,
Háromezer felé hajlik az ága.
4. Mikor Isten csillagokat terëmtëtt,
Egy csillagot párja nélkű felejtëtt,
//: Annak a csillagnak párja én vagyok,
Mër’ már engëm a szeretőm elhagyott. ://
