Bujdosik árva legény házasodna már szegény
1. Bujdosik árva legény, házasodna már szegény,
Nem teszek semmi gáncsot, de adok jó tanácsot, *
Mer’ én immá(r) rátaláltam a jobbikra,
Akivel nem merek ülni egy zsombikra.
2. Én is voltam ily virág, zöld levelű kényes ág,
Szerettem a szépeket, válogattam szűzeket,**
De én ime rátaláltam a jobbikra,
Akivel nem merek ülni egy zsombikra.
3. /: Ha haragszik, elfordul, álmába is rám dúl-fúl, :/
Ha rávetem karjaimat feledtembe,
Úgy leüti, maj’ meghalok ijedtembe.
4. /: Maga eszik csömögét, hol töpörtyűt, hol csörgét, :/
Nékem meg egy félkeletlent ád kezembe,
És egy korsó állott vizet ád melléje.
* Azt gondolja, igen jó, szegény legénynek való.
** /: Éltem vele keserűt, könnyhullatást, jajt sűrűt. :/
