Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Bogár Imre (Zavaros a Tisza)

Bogár Imre (Zavaros a Tisza)


Zavaros a Tisza,
Nëm akar higgadni.
Az a híres Bogár Imre,
Által akar menni.

Kocsmárosné lánya,
Az ablakon lëste,
– Amott lentről jön egy lovas,
Talán Bogár Imre.

Ezüst a zablája,
Arany a kantárja.
Rózsaszínű sejëm szallag,
A kantára szára.

– Kocsmárosné hallja,
Tíz liter bort ide!
Megitatom a vármegyét,
Hagy igyon belőle.

Huncút a vármëgye,
Nem iszik belőle.
Az a hírës Bogár Imre,
Álljon föl a székre.

Harangoznak délre,
De nem az ebédre,
Jaj, istenëm sok bűneim,
Most jutnak eszëmbe.

Megöltem egy kislányt,
Harminc forintjájér,
Bevetëttem a Tiszába,
Ëgyetlen csókjájér.

Tisza be nem vëtte,
Habja közé tëtte.
Arra jött egy halászlegény,
Hálójába vëtte.

Hálójába vëtte,
Szépen haza vitte.
A gímesi temetőbe,
El is temëttette.

Elapadt a Tisza,
Csak a nyoma maradt,
Meghalt szegény Bogár Imre,
Csak a híre maradt.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőHodek Mária
MegyeNyitra
TelepülésGhymes, Gimes [Jelenec]
HozzászólásBOGÁR IMRE

Bogár Imre, teljes nevén Bogár Szabó Imre 1842. április 6-án született Bócsán (Pest megye), Nagykőrős határában. 1861 telén kezdett betyárkodni, 1862. július 11-én két hadnagy alvás közben elfogta Pintér József tanyáján. Július 11-én rögtönítélő bíróság elé állították, és „1862 július 19-én nagy néptömeg szeme láttára statáriálisan kivégezték az Üllői út melletti akasztófadombon.” /1/ A korabeli újságcikkek szerint az akkor húszéves, „igen szép külsejű és arcú” betyár kivégzése nagy esemény volt Pesten. 1881-es keltezéssel nyomtatott ponyva látott napvilágot Bogár Imre búcsúja címmel. „A ponyvaballadából hat hét alatt, negyvenezer példányt adott el a gyorsan reagáló Bucsánszky-üzem” /2/ – olvashatjuk Pogány Péter A magyar ponyva tüköre című könyvében. Ennek a kiadványnak azonban semmi hatását sem érezni a betyárballadán, mert feltehetően a ballada már korábban is létezett, s Bogár Imre nevét csak később illesztették bele. Tény az, hogy a Bogár Imre kivégzésével kapcsolatos nagy érdeklődés volt a fő oka annak, hogy egyik legszebb betyárballadánk az ő nevéhez fűződik. Népszerűségét bizonyítja, hogy aránylag rövid idő alatt elterjedt, hisz Bartalus István 1870-71 telén már feljegyezte egyik változatát.
Balladánk egyike a legszebb és legelterjedtebb betyárballadáknak. Ritka kivétellel ugyanarra a dallamra éneklik. Több változatban keveredik „A megszólaló halott” balladájával, valószínűleg az azonos versmérték és többnyire hasonló dallam folytán. Az egyes változatok közt általában csak annyi az eltérés, hogy egy-két versszak hiányzik belőlük, vagy egészen töredékesek.

JEGYZETEK

/1/ Küllős Imola:  Betyárok könyve, Néprajzi Kiskönyvtár, Budapest, 1988., 112. o.
/2/ Pogány Péter: A magyar ponyva tüköre, Budapest, 1978. 330. o.
AdatközlőFinta Istvánné Gaál Mária
Születés éve1926
Gyűjtés éve1973
Leltári számGYIA_022_023-b
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55440
Módosítás dátuma2014. április 3.

Hibát talált?

Üzenőfal