Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A csudahalott (Fiam fiam Bálind vitéz)

A csudahalott (Fiam fiam Bálind vitéz)


– Fijam, fijam, Bálind vitéz,
Szíved-i fáj, fejëd-i fáj?
– Sëm szívem fáj, sëm fejëm fáj,
Mëghalok szép Ilonájér,
Ilonának szépségejér,
Sárga-bodor gyöngyhajájér.

– Fiam, fiam, Bálind vitéz,
Mëg në halj szép Ilonájér,
Ilonának szépségejér, **)
Sárga-bodor gyöngyhajájér.

Csináltassál hírës malmot,
Őröltessél apró gyöngyöt,
Mind elgyünnek a szép jányok,
A szép jányok, szép legínyëk, *)
Köztük lësz majd szép Ilona.

Csináltatott hírës malmot,
Őröltetëtt apró gyöngyöt,
Mind elgyüttek a szép lányok,
A szép jányok szép legínyëk, *)
Nem volt köztük szép Ilona.

– Fiam, fiam, Bálind vitéz,
Szíved-i fáj, fejed-i fáj?
– Sëm szívem fáj, sëm fejem fáj,
Mëghalok szép Ilonájér,
Ilonának szépségejér,
Sárga-bodor gyöngyhajájér.

– Fiam, fiam, Bálind vitéz,
Mëg në halj szép Ilonájér,
Ilonának szépségejér, **)
Sárga-bodor gyöngyhajájér.

Csináltassál kő-kiskertët,
Ültesd tele virágokval,
Mind elgyünnek a szép jányok,
A szép jányok, szép legínyëk, *)
Köztük lësz majd szép Ilona.

Csináltatott kő-kiskertët,
Bëűtette virágokval,
Mind elgyüttek a szíp jányok,
A szép jányok, szép legínyëk, *)
Nem vót köztük szép Ilona.

– Fiam, fiam, Bálind vitéz,
Szíved-i fáj, fejed-i fáj?
– Sëm szívem fáj, sëm fejem fáj,
Mëghalok szép Ilonájér,
Ilonának szépségejér,
Sárga-bodor gyöngyhajájér.

– Fiam, fiam, Bálind vitéz,
Mëg në halj szép Ilonájér,
Ilonának szépségejér, **)
Sárga-bodor gyöngyhajájér.

Csináltassál hírharangot,
Húzasd mëg a halálodra,
Mind elgyünnek a szép jányok,
A szép jányok, szép legínyëk, *)
Köztük lësz majd szép Ilona.

Csináltatott hírharangot,
Mëghúzatta halálára,
Mind elgyüttek a szép jányok,
A szép jányok, szép legínyëk, *)
Köztük vót már szép Ilona.

Ki látott már íj halottat,
Szëme kacsint, szája nevet,
Karja ölelésre tárul: **)
– Enyém vagy már, szép Ilona.

*) a dallam 3. sorára
**) a dallam 5. és 6. sorára

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésAlsóbodok [Dolné Obdokovce]
HozzászólásA CSUDAHALOTT

Amikor 1959-ben először jártam a MTA Népzenekutató Csoportjának meghívására Budapesten, a Néprajzi Múzeumba is ellátogattam. Ott ismerkedtem meg Vargyas Lajossal, aki abban az időben a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának vezetője volt. Ő hívta fel a figyelmemet a Nyitra-vidéki népballadákra. Ami őt rendkívüli módon foglalkoztatta, az egy osztrák népzenei évkönyvben /1/ Franz Zagiba neve alatt megjelent Nyitra-vidéki népballadák közlése volt, ahol több archaikus balladát is közreadott. Köztük ezt a balladát „Elment, elment a vén ember” címmel, félrevezető, bizonytalan, nehezen értelmezhető lejegyzésben. /2/ Ilyen címmel valóban létezik egy Kodály gyűjtötte menyhei ballada /3/, de az nem a Csudahalott balladája. Vargyas Lajos akkor megkért, hogy keressem fel Zsérén azt az énekest, akit Franz Zagiba a publikációban forrásként említ. Kiderült, hogy az énekest ismerem, már többször énekelt nekem. Fel is kerestem őt 1960 januárjában. Az énekes, Földesi Ferencné Elgyütt Ilona egy kitűnő nótafa volt. Unokahúga annak az Elgyütt József (Kura Joskó) zsérei dudásnak, aki Kodály Zoltánnak is énekelt. Tőle hallotta Kodály, a Háry János daljátékában felhasznált „A jó lovas katonának” kezdetű, s a daljáték révén világhírűvé lett toborzó dallamát. Földesiné sok szép népballadát is elénekelt, melyek között az egyik legszebb és legépebb a „Csudahalott” balladája volt.
A ballada tartalma dióhéjban a következő: A szerelmes legény halottnak tetteti magát és így csalja magához a szeretett leányt. Nem az egyedüli ballada, amelyet csak a két távol eső etnikum őrzött meg, hisz „A falba épített feleség”, vagy a „Bagoly asszonyka”, balladánk is csak Erdélyben, Bukovinában, Moldvában és Zoborvidéken ismeretes. A zsérei változatokon kívül ezt a balladát Alsóbodokon is megtaláltuk. Ez a változat minden valószínűség szerint Zséréről származik. Lauró Ferencné Kárász Klára 55 éves asszony, 1970-ben azt mondta, hogy a balladát Balkó Ferencné Elgyütt Máriától tanulta, aki zsérei születésű és Földesiné nővére.
Nagyon ritka ballada. Csak két faluban ismerték a változatait. Hangfelvételen összesen kilenc változatát sikerült rögzíteni. Zsérén három, és Alsóbodokon szintén három énekes előadásában. Kodály Zoltán Zsérén már 1915-ben feljegyezte egy 10 versszakos változatát. 1938-ban Manga János, 1940-ben Arany A. László is megtalálta a ballada töredékét, amit Franz Zagiba publikált a már említett osztrák népzenei évkönyvben.
A ballada témája Európa-szerte elterjedt. Vargyas Lajos szerint az európai elterjedés-terület két csoportra tagolódik. Az északnyugati ágba tartoznak a skót-, skandináv- és francia szövegek, amelyek csak a színlelt halállal, vagy betegséggel való csalogatást ismerik. A másik csoportba tartoznak az olasz-, délszláv-, bolgár-, magyar-, szlovák /4/ -, ukrán- és román változatok, amelyek a csábítást – a magyarhoz hasonlóan – többszörös fokozatban adják elő.
A ballada Nyitra-vidéki változatai, mind a szöveg, mind a dallam szempontjából egyedi, ép, csiszolt, archaikus darabok. Az erdélyi változatban a fiú neve Bertelaki László, a leányé pedig Szép-Görög Ilona. A zsérei és felsőbodoki változatban a nevek azonosak: a fiút Bálind vitéznek a leányt itt is Ilonának hívják. Dallama, négysoros nyolcszótagú izometrikus ereszkedő dallam. Kadenciája 5 (4) 1 ismétlés nélküli, négy különböző zenei gondolatot egymás mellé helyező A B C D forma ereszkedő dallamfelépítéssel. Zsérén a Fehér László balladáját is ugyanerre a dallamra énekelték. Ilyen kadenciájú dallamok csak a IV. dialektusterületen fordulnak elő.
A ballada legkorábbi följegyzése 1872-ből való. Az MTA Népzenei Adattárában 29 változata található, belőlük három zsérei.
Dallama egy 8 szótagú 5 (4) 1 sorzárlatú ereszkedő dallam. Zsérén a „Fehér László” balladáját is ugyanerre a dallamra éneklik.

JEGYZETEK:

/1./ Ungarische balladenmelodien aus dem Neutrauer Gebit. Jahrband des Őstereichi-schen Volksliedwerken III. 63-85.
/2 / u. o. 71. o.
/3 / Kodály-rend 857 b) Béd, 1910, énekelte Gál Borbála 50. é.
/4 / A ballada szlovák változatait lásd J. Horák: Slovenské ľudové balady, Bratislava, 1958, M. Kolečanyi: Slovenské ľudové balady, Rožňava, 1948.
AdatközlőHolecz Ferenecné Gyepes Ilona
Születés éve1944
Gyűjtés éve1974
Leltári számGYIA_022_001-d
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55253
Módosítás dátuma2014. március 24.

Hibát talált?

Üzenőfal