Vőlegény
Van egy „kertész“ és egy „vőlegény“, a többiek a „virágok“, illetve a „virágcsokrok“.
A kertész virágokat árul. Minden gyerek egy-egy csokor; kezük és lábuk össze van kötve. Jön a vőlegény, s így szól a kertészhez:
– Jó napot kívánok! Van-e szegfű (v. más) eladó?
– Igen, van – mondja a kertész.
– Akkor egy csokrot elviszek, de rögtön nem, majd holnap eljövök érte. De addig öntözze meg, nehogy elhervadjanak!
Erre a kertész megfog egy vízzel teli öntözőkannát, és a tehetetlen virágokat nagy sikongatás közben leöntözi.
Vágkirályfa, 1972 / Szulló Lénárd (54)
