Pacskizni

Ketten játsszák, tetszés szerinti számú golyóval. Az egyik játékos a rendelkezésére álló golyók közül kezébe vesz néhányat, például kettőt, és felszólítja a másikat:
– Adj kettőér!
Erre a másiknak – szintén a saját golyói közül – a kért mennyiséget az illető játékos markába kell tennie.
Ezután a kérő a lyuk mellé áll, s a kezében tartott golyókat kisebb lendülettel a lyukra dobja („pacskizik“). Ha a lyukban páros számú golyó marad, az mind az övé, a lyukon kívüliek pedig a másik játékoséi. Ha a kinti golyók párosak, akkor azok az övéi, a bentiek pedig a társáéi. Abban az esetben, ha a bentiek és a kintiek is párosak, illetve páratlanok, a dobást megismétlik.

Sókszelőce, 1972 / Csuba Gyula (14), Sztopka Gyula (14)

VÁLTOZATOK:

POTYOGATÁS

Fiúk szokták játszani, általában négyen-öten. Minden játékosnak páros számú golyója van. A játék kezdetekor a földön sarokkal vagy más hegyes tárggyal kivájják a játékhoz szükséges lyukat, aztán a gyerekek valamelyike megkezdi a játékot. A kezdő játékosnak mindenki egyenlő számú páros golyót ad. Ő maga is annyi golyót tesz a csomóhoz a sajátjából, mint a többiek. Ezután a lyukra merőleges irányban az összekulcsolt markában tartott golyókat hirtelen lepottyantja. Ha a lyukban páros számú golyó marad, akkor a „potyogató“ nyerte el az összes golyót. Ha azonban a lyukban maradó golyók száma páratlan, a potyogtató nem nyer semmit, s
a játék szerepcserével ismétlődik. Az első játékos után a második, harmadik stb. végzi el a potyogtatást. Tetszés szerinti ideig játsszák.

Deáki, 1970 / Hajdú Gábor (14)

Az előbbihez kapcsolódó névváltozat:

PÖKKENTENI

Alsóhatár, 1972 / Mézes Árpádné (36)

KETTYINTENNYI

Inkább fiúk játsszák, egyszerre ketten. Valamelyikük sarokra állva néhányszor megfordul, s ily módon lyukat váj a földbe, aztán mindketten a lyuk mellé állnak, zsebükben tetszés szerinti számú golyóval. A játékot a megegyezés szerint bármelyikük kezdheti. Társától páros számú golyót kér, például: Adjál kettőt kettyintennyi! A kapott golyókat tenyerére helyezi, s a sajátjából is tesz hozzájuk ugyanannyit. Ezután a golyókat a szájához emeli, s ebből a magasságból a lyukra merőlegesen leejti őket. Ha a lyukban páros számú golyó marad, akkor minden golyó a kettyintőé; ha a lyukban maradó golyók száma páratlan, akkor a golyókat a másik játékos nyeri. Abban az esetben, ha egy golyó sem esik a lyukba, a játékos még háromszor kettyinthet. Ha a harmadik kettyintés sem jár sikerrel, minden golyó a másik játékosé. A játék a leírt módon folytatódik, a gyerekek felváltva kettyintgetnek. Amelyik játékosnak sikerül társa minden golyóját elnyernie, az a győztes.

Nemeskosút, 1970 / Puskás Erzsébet (14)

PÁROS VAGY PÁRATLAN?

Ketten, hárman vagy többen is játszhatják, ülve vagy állva. Minden játékosnál 9 darab golyó, esetleg ugyanennyi kő (kavics), „gréta“, borsó vagy bab van. Minden játékos a rendelkezésére álló golyókból néhányat a jobb, néhányat a bal markába rejt, olyan elosztásban, hogy egyik kezében páros, a másikban pedig páratlan számú golyó legyen. A felmaradó golyókat ki-ki leteszi maga mellé a földre. Ezután egyikük megkezdi a játékot. Mindkét markát előrenyújtja, és a vele szemben ülő (v. álló) játékostól megkérdezi : Páros vagy páratlan? Erre a megkérdezett játékos ráüt a feléje nyújtott kezek egyikére, miközben a kérdés első vagy második részével válaszol. Ha a játékosnak sikerül eltalálnia, hogy a megérintett kézben tartott golyók száma páros vagy páratlan-e, elnyeri a megérintett kézben található összes golyót. Ha a találgatás nem jár sikerrel, akkor ő ad a kérdezőnek a saját golyóiból, de csak egyet. Ha a játékot ketten játsszák, akkor felváltva találgatnak, ha többen játsszák, akkor körbe megy a találgatás. Akinek már minden golyója elfogyott, az kiesik a játékból. Akinek a játék végén a legtöbb golyója van, az a győztes.

Nagyfödémes, 1971 / Bartalos Zoltán (12), Szőcs Lídia (13)