Kövecsezni

Minden játékosnak tetszés szerinti, de azonos számú kavicsa van, legtöbbször tíz. A nézők (a nem játszó gyerekek) közül valakit megbíznak, hogy figyelje a játékot, nehogy szabálytalanság történjen. A játékot mindnyájan egyszerre kezdik.

A következő dobássorozatok követik egymást:

1. A játékos a kavicsok közül egyet lehelyez a földre, egyet a jobb kezébe fog, a többit a balban tartja. Ezután a jobb kezében levő kavicsot feldobja a magasba (20-25 centiméterre), s a földön fekvő kavicsot gyorsan felveszi úgy, hogy még a visszaeső kavicsot is el tudja kapni. Ha ez sikerült, a jobb kezében levő két kavics közül az egyiket félreteszi. Ezután ismét lehelyez egy kavicsot a földre, s az egészet ismétli. Ha tíz kaviccsal játszik, kilenc dobás követi egymást.
2. A dobássorozat ugyanolyan, mint az előző pontban, azzal a különbséggel, hogy most két kavicsot kell letenni a földre, illetve felkapni a földről és félretenni. Ha a játékos tíz kaviccsal játszik, akkor egy dobást az előbbi sorozat szerint hajt végre. A további dobássorozatokban a játékosnak három, négy, öt stb. kavicsot kell felkapnia a földről. Akinek egyfolytában sikerül minden dobássorozatot végigjátszania, az eljut a pontszerző dobáshoz. Az illető játékos kezébe veszi az összes kavicsot, s a főszövegben leírt módon („aratás“) elvégzi a játék befejező részét. Ahány kavicsot sikerül felfognia a kézfején, annyi „pontra“ tesz szert. A játékot figyelő gyermek mindenkinek nyilvántartja a pontjait. Ha valaki elrontja a dobást, illetve nem sikerül elkapnia a kavicsokat, azt egy vagy két percre kizárják a játékból, s a büntetési idő letelte után elölről kell kezdenie a játékot. Akinek a legtöbb pontot sikerül összegyűjtenie, az győz.

Kismácséd, 1970 / Somogyi Katalin (12)

A szabadban szokták játszani, ülve vagy guggolva. A játékhoz keresnek öt, jó gömbölyű, kb. 1 centiméter átmérőjű kavicsot, aztán megbeszélik, hogy hány pontig fognak játszani. Ez a szám leggyakrabban ötven szokott lenni. A játékot bármelyik gyerek kezdheti, a továbbiakban azonban a kialakult sorrend szerint váltogatják egymást.

A játék a következő öt „iskolából“ áll:

1. A játékos a tenyerére veszi a kavicsokat, és néhány centiméter magasból szétgurítja őket a földön. Ezután egyet felvesz közülük, feldobja 20-30 centiméter maga sra, s ugyanezzel a kezével egyet felvesz a földön fekvők közül, majd elkapja azt is, amit a levegőbe dobott. Így mind a négyet felkapkodja. Ha az iskolát elrontja, nem játszhat addig, míg újra rá nem kerül a sor.
2. A játékos az előbb leírt módon a kavicsokat kettesével kapkodja fel. Ha közben egy kavics kiesik a kezéből, az iskolát megismételheti: két követ feldob a magasba, s közben egyet felkap a földről. Ha ez nem sikerül, játéka  félbeszakad.
3. A játékos szétgurítja a kavicsokat, egyet felvesz közülük, feldobja, s közben egyszerre három kavicsot kap fel a földről. Ha ez sikerült, akkor még a földön fekvő negyedik kavicsot is felkapja úgy, mint az első iskolában. Ha közben egy kavics kiesne a kezéből, megpróbálhatja a hibát helyrehozni oly módon, hogy egyszerre három kavicsot dob a levegőbe, s ezek röpideje alatt egyet felkap a földről.
4.  A játékos a kavicsokat leteszi a földre, minél közelebb egymáshoz. Aztán felvesz belőlük egyet, a magasba dobja, s mielőtt a visszahulló kavicsot elkapná, felkapja a lenti négyet. Ha hibát követel, az iskolát megismételheti oly módon, hogy négy kavicsot dob fel, s ezek együttes röpideje alatt felkapja a lenti egyet. Ha ez sem sikerül, játéka félbeszakad.
5. A játékos jobb markába veszi mind az öt kavicsot, egyet feldob, a többit pedig ennek röpideje alatt leteszi a földre. Ha a visszaeső kavicsot nem sikerül elkapnia, játéka félbeszakad. Az öt iskola sikeres kijárása után a játékos mind az öt kavicsot a kezébe veszi, kis magasságba enyhén feldobja, majd a kezét ügyesen megfordítva kézfejét a visszahulló kavicsok alá teszi. Ahány kavicsot sikerül felfognia a kézfején, annyiszor két pontra tesz szert. Aki a leghamarább éri el a játék elején megbeszélt pontszámot, az győz.

Nagymácséd, 1971 / Gál Lajos (14)