Kockák

Általában ketten vagy hárman játsszák, de játszhatják többen is. A játékhoz szükség van egy „kockás“ (négyzethálós) irkalapra és annyi különböző színű ceruzára, ahányan játszanak.
A gyerekek egy bizonyos állandósult sorrendben a papiros bármely részén ceruzájukkal meghúzzák valamely „kocka“ egyik oldalát. A játék addig tart, míg minden egyes kocka minden oldalát meg nem húzzák. A kocka negyedik oldalának a meghúzásáért mindig egy pont jár. Gyakori eset, hogy a játékidő lerövidítése céljából a papírlapon vonallal bekerítik azt a „területet“, ahol a vonalkázás történhet. Ebben az esetben a kerítést képező vonalra újabb vonalat már nem húzhatnak. Akinek a legtöbb pontot sikerül összegyűjteni, az győz.

Diószeg, 1970 / Buchlík Zsuzsa (13), Sípos Rozália (13)

VÁLTOZATOK:

Általában ketten szokták játszani, „kockás“ papíron. A játékosok felváltva valamilyen íróeszközzel egymás mellett vagy egymástól távolabb bármely irányban három kocka oldalát vastagabban meghúzzák. Amelyik játékos három kockaoldal hosszúságú vonallal keríteni tud, az a bekerített rész minden egyes kockáját birtokába veheti. A megegyezés szerint az egyik gyerek rövid vonalkával, a másik pedig kereszttel jelöli ezeket a kockákat. A játékterület határvonalai nem számítanak meghúzott vonalnak. Ha a papírlapon már minden kocka elfogyott, a játék véget ér. Ekkor mindkét játékos megszámolja az általa bekerített kockákat; akinek több van, az a
győztes.

Nagyfödémes, 1971 / Takács Márta (15)

X-EZÉS

Ugyanúgy játsszák, mint a főszövegben közölt játékot. Az egyik játékos az általa bezárt kockát X-szel, :a másik pedig O-val jelöli.

Nagymácséd, 1971 / Krizsán Márta (14)