Gyarapodó fogócska – Az elfogottak is kergetők lesznek

Inkább lányok szokták játszani, áltatában a szabadban. Rajzolnak a földre egy kb. 2 x 2 m nagyságú négyzetet, ez lesz a „kert“. Ezután kijelölnek maguk közül egy „gazdasszonyt“, aki a kert közepén kezében egy konzervdobozzal leguggol, s egy kis fadarabkával kevergetni kezdi a „fazékban“ levő „bablevöst“. A többiek a kerten kívül állnak és énekelnek:

Kertöd mellett kuksolok,
Bújnak már a zöld sorok.
Ver a szívöm hevesön,
Útban a bablevesöm.

A dal befejeztével csúfolni kezdik a gazdasszonyt, például:
– Elsóztad a levöst.
– Kevés paprikát töttél a levösbe.
– Lukas a fazökad.
A gazdasszony kis ideig tűri a csipkelődést, majd amikor elfogy a türelme, a gúnyolódók után iramodik. A kerten kívül azonban már csak fél lábon ugrálva kergetheti a gyerekeket, akik viszont csak egyelőre körülhatárolt területen belül menekülhetnek előle. Akit sikerül megfognia, azt bekíséri a kertbe, s ott kell mellette „kuksolnia“. Ezután már ketten kevernek és kergetnek, a játék folyamán pedig egyre többen.
A játék befejezõ részének kétféle változata ismeretes. Az első változatban akit utoljára fognak meg, ismétléskor az lesz az új gazdaszszony. A második változat általában akkor fordul elő, ha a gyerekeknek a játékot már nincs szándékukban ismételni. Amikor már mindenki bekerült a kertbe, az eddigi gazdasszonynak kell kívülre mennie, s őt fogják kergetni. Ha megfogják, a játék véget ér.

Tósnyárasd, 1970 / Kajos Márta (13)

Megjegyzés:

Vö. Nadányi Zoltán „Kati kertje“ című versével:

12. vsz.:
Kertje mellett kuksolok,
Bújnak ott már zöld sorok.
14. vsz.:
Ver a szívem hevesen,
Útban a bablevesem.

Kisgyermekek nagy mesekönyve, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1972, 99.old. (Gágyor József)