Általában asztal mellett ülve szokták játszani, tetszés szerinti számban, többnyire fiúk. A szükséges kellék: egy gyufaskatulya.
A gyufaskatulyát hosszának kb. háromnegyed részében alsó lapjával felfelé az asztallap szélére fektetik, s a kiálló részét mutatóujjukkal felpöccintik. Attól függően, hogy a skatulya az asztallapra hogyan esik vissza, az illető játékos bizonyos számú pontot szerez. Ha

a címkéje kerül alulra               0 pont;
a címkéje kerül felülre              2 pont;
élére fekszik                             5 pont;
élére áll                                    10 pont a jutalom.

Egy-egy játékos egymás után addig pöccinthet, míg a skatulya hátlapjával felfelé nem esik az asztalra. Tőle a mellette ülő játékos veszi át a skatulyát, s adja tovább – ha a szerencse elkerülte – a következőnek.
A játékot tetszés szerinti ideig játsszák. A pontokat mindig összeadják. Akinek a játék befejezésekor a legtöbb pontja van, az a győztes.

Kismácséd, 1970 / Somogyi Mihály (14)

VÁLTOZAT:

A játékot pénzre is szokták játszani, de csak kettesben, és egymást minden pöccintés után váltogatva. Attól függően, hogy a skatulya az asztallapra hogyan esik vissza (l. a főszövegben
közölt sorrendet), az illető játékos társától 0, 10, 20 vagy 30 fillért nyerhet. A 30 filléres nyereségre azt mondják, hogy „Moszkva”.

Diószeg, 1970 / Kuki Tibor (15)