Enyim a vár, tied a lekvár!

A szabadban játsszák, olyan helyen, ahol domb vagy valamilyen kis kiemelkedés található. Gyakran játsszák út menti árkokban is.
A gyerekek közül egyik fölmegy a magaslatra, és elkiáltja magát:
– Enyim a vár, tied a lekvár!
Erre a többiek fel szeretnének menni a magaslatra (az árok partjára), de ő visszalökdösi őket. Akinek mégis sikerül feljutnia, az lesz az új „király“, és a játék elölről kezdődik.

Hidaskürt, 1971 / Novák Sándor (13)

VÁLTOZATOK:

ENYIM A VÁR, TIED A TÚRÓS CSIKMÁK!

Ugyanúgy játsszák, mint a közölt változatot.

Tallós, 1968 / Hakszer Erzsébet (13)

ENYÉM A VÁR, TIETEK A SÁR!

Fiúk szokták játszani. Két egyenlő számú csapatra oszolnak. Az egyik csapat felmegy a dombra,
a másik pedig a domb alatt helyezkedik el. Ezután az alsó csapat támadást indít a felső ellen. A támadás birkózással, egymás ráncigálásával és lökdösésével jár. Ha a lenti csapatnak sikerül a fentiek helyét elfoglalnia, győzött.

Pered, 1972 / Somogyi Ferenc (12)