Akasztófa

Mind a fiúk, mind a lányok körében ismert játék. Általában ketten játsszák. Egyikük rajzol egy akasztófát, s az akasztófa mellé valamely tetszés szerinti szónak – gyakran falunak vagy városnak – leírja az első és utolsó betűjét. A közbeeső betűket kis vízszintes vonalkákkal vagy pontokkal jelöli. Például a Dunaszerdahely városnév jelölése a következő:

A másik játékos feladata az, hogy kitalálja a keresett szót. Ha azonnal kitalálja, akkor az akasztás nem sikerült, és a játékban ő lett a győztes. Ez azonban ritka eset, mert a talányt feladó játékos általában nehezen kitalálható szót választ; az illető játékosnak a vonalkákkal, illetve pontokkal jelölt hiányzó betűkből legalább néhányat ki kell találnia, hogy a keresés eredményes lehessen. Ezért olyan betűket kell mondania, amelyek – feltételezése szerint – a keresett szóban előfordulnak. A megtalált betűket az illető játékos mindig beírja a megfelelő helyre. Ha a mondott betű a szóban többször is előfordul – az előzetes megegyezéstől függően – minden előfordulási helyére beírhatja. Ha a mondott betű például az „a“, ennek beírása a felhozott
példában a következő:

Ha a mondott betű a keresett szóban nem fordul elő, az akasztást végző játékos elkezdi rajzolni az akasztófára a találgató játékost és az alája kerülő sámlit. Az ábra rajzolása húsz ütemből áll.
Ha hússzori találgatásra sem sikerül megfejteni a rejtvényt (megtalálni a keresett szót), akkor az akasztást végző játékos „nyerett“, ellenkező esetben – tehát ha az akasztást nem sikerül befejezni – a találgató játékos a győztes.
Az akasztásnak előfordul az a módja is, amikor a bal és jobb részek rajzolását egybevonják, ezzel a folyamat meggyorsul.

Az akasztás húsz ütemének menete a következő:

1.  A fej körvonala
2.  A nyak két függőleges vonala
3.  A has körvonala
4.  A bal kéz
5.  A jobb kéz
6.  A bal láb
7.  A jobb láb
8.  A bal fül
9.  A jobb fül
10. A bal szem
11. A jobb szem
12. Az orr
13. A száj
14. A hajzat bal fele
15. A hajzat jobb fele
16. A három gomb
17. A sámli felső része
18. A sámli bal oldala
19. A sámli jobb oldala
20. A sámli alja

Nemeskosút, 1970 / Puskás Erzsébet (14)

VÁLTOZATOK:

Az előző változattól csak részben tér el. A test egyes részeinek „fölakasztása“ a következő sorrendben történik: fej, nyak, törzs, láb (1, 2), kéz (1, 2). Amennyiben ez megtörtént, az akasztás már érvényes, de a találgatást még folytatni lehet, és a rajzolást is a következő
részek hozzáadásával: szem (1, 2), orr, száj, fül (1, 2), ujjak, gombok, stb.
A rajz befejezése után a játszótársak szerepet cserélnek. Minden nyereséget a játékos neve mellé tett ponttal jelölnek; a nevek az akasztófa mellett vannak.
A játék befejezése után összeadják a pontokat. Az győz, akinek kevesebb pontja van.

Tallós, 1968 / Kohúth István (14)

A következő változat előnye az, hogy egyszerre többen is játszhatják.
Valamelyik játékos akasztófát rajzol egy papírlapra. Ugyanerre a papírra a gyerekek egymás alá leírják a személynevüket. Ezután valakit megbíznak, hogy egy másik papírlapra az 1-től 10-ig terjedő számsorból írjon egy tetszés szerinti számot oly módon, hogy bal kezével takarja el a ceruzát tartó jobbot. A kezdő játékos feladata eltalálni a leírt számot. Ha eltalálta, megkezdheti az akasztást, a neve után pedig húzhat egy vonalat. Ha nem találta el, mindez elmarad, s a következő játékos feladata eltalálni az előbb leírt, esetleg újraírt számot. A játékosok egymást váltva találgatnak. Találat esetén az ábrát a következő részletekben rajzolják: a fej bal fele, jobb fele, a nyak bal oldala, jobb oldala, a törzs bal oldala, jobb oldala, bal láb, jobb láb, bal kéz, jobb kéz, stb.
Akinek a rajz befejezése után a legtöbb vonal van a neve után, az a győztes.

Tallós, 1968 / Kohúth István (14)